Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Tárgykatalógus - Nők a családban - Tárgyak

30. Az Arany család Lelőhely: Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótára kávéscsészéi Leltári szám: R.62.425.1-4. csészealjjal I-II. Anyag: Porcelán, máz felett színesen és arannyal festett. Méret: Mag. (csésze): 5,3 cm, Átm. (csésze): 5,7 cm; Mag. (csészealj): 1,5 cm, Átm. (csészealj): 10 cm Állapot: Ép, kopott. Leírás: A csésze hengeres, lefelé enyhén keskenyedő formájú. Kívül égszín­kék, alja és belseje fehér, füle fekete. A peremén belül vastag aranycsík fut. A fül ovális, három szabálytalan „kiugrással” díszített. A csészék oldalán egy aranyszárú, fehér szirmú, rózsaszín virágú növény látszik, feslő fehér bimbóval. Az alj közepe és hátoldala fehér, a közbeeső rész égszínkék, ezt belül arany, kívül fekete sáv szegélyezi. A jelzés: „7C 145.” (Kalla-Ratzky 2006, 93.) A gyűjteménybe kerülés adatai: A Petőfi Társaság gyűjteményéből került a múzeumba: „Özv. Csiky Kálmánná úrnő adományai: [...] Arany János ajándékából 2 csésze és tányérok s egy kis gipszalak." (A Petőfi Társaság egyes relikviáival kapcsolatos levelek, hitelesítő nyilatkozatok, feljegyzések, Budapest, 1909. február 16. - Budapest, 1938. október 20., PIM Kt., V 4559/357/10.) A tárgy története: Nincs arra vonatkozó adatunk, hogy a kávéscsészék mikor kerültek Ercsey Julianna és Arany János háztartásába. Az Arany-házaspár min­denesetre már Szalontán kávézott. Debreczeni István nagynénje, Debreczeni Julianna, aki bejáratos volt Aranyékhoz (ágyneműre, ingre, szoknyára való csipkét kötött Aranynénak), életmódjuk fokmérőjeként említette a kávézást: „Jól éltek, kávéztak. Cselédet is tartottak." Debreczeni szerint: „Kávéztak. Ez volt az akkori tanult, úgynevezett nadrágos vagy úriemberek életmódjának fokmérője, amit az egyszerű ember észrevett, kissé megcsudált. A kávézás magasabb életszínvonalat jelentetett, azért tűnt fel a kézimunkázó kisleánynak is, és ezért jellemezte ezzel Aranyék életmódját hosszú évtizedek után is. A kávézás akkor meglehetősen új és ritka jelenség volt, legalább is vidéken." (Debreczeni István, Arany János hétköznapjai, Bp., Gondolat, 1968,104-105.) 98 TÁRGYKATALÓGUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom