Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Forradalom és nemzeti szimbólumok
Arany Jánosnak az 1848-1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonya és annak utólagos értelmezése soha nem volt olyan látványos, mint Petőfi Sándoré. E ténynek összetett és bonyolult okai lehetnek. Aranynak elsősorban habitusa nem volt olyan szenvedélyes, a forradalmi eszmékre azonnal és egyértelműen reagáló, mint Petőfié. Mindig is nagyfokú körültekintés, az események megfontolt, többoldalú, összetett értelmezése jellemezte. Másfelől, nem a fővárosban, Pesten élt, ahol a forradalmi események elkezdődtek, és ahol ezen eseménysorozat jelentős része zajlott. Végül pedig, az 1848-1849-es eseményekhez való viszonyát, a szabadságharc időszaka alatti tevékenységének utólagos értelmezését nagy mértékben befolyásolta az a tény is, hogy nem tűnt el titokzatos körülmények között a harctéren, hogy halálához, illetve esetleges életben létéhez majd számos feltételezés és legenda kapcsolódjon. Egyszóval, nem halt hősi halált a csatatéren, mint Petőfi, ily módon pedig nem került a hazáért életüket áldozó személyek panteonjába sem. Azok a tárgyak, amelyek az Arany család tulajdonából az 1848-1849-es forradalomra emlékeztetnek, és amelyeket e témakörhöz soroltunk, szintén Petőfi Aranyénál jóval látványosabb forradalmi részvételét bizonyítják. A kokárdákat (Kát. 19., 20.), a nemzeti színű karszalagot (Kát. 21.) és a forradalom első magyar pénzéből készült ezüsthúszasokat (Kát. 22; 23.) Arany, illetve az Arany család kivétel nélkül Petőfi Sándortól kapta ajándékba. De mit lehet tudni Arany János életének 1848. március 15-e, a forradalom kitörése, valamint 1849. augusztus 13-a, a világosi fegyverletétel és a forradalom vége közötti időszakáról? Amikor 1848 márciusában Pesten kitört a forradalom, Arany János Nagyszalontán ügyes-bajos jegyzői teendőivel volt elfoglalva. Természetesen napirenden volt a fővárosban zajló eseményekkel, amelyekről Petőfi leveleiben értesítette. Petőfihez, sőt Szendrey Júliához is jó barátság fűzte ekkor már az Arany családot. Petőfi 1847. február 4-én írta első, lelkes levelét Aranyhoz, miután kiderült számára, hogy Arany remekműve, a Toldi nyerte el a Kisfaludy Társaság pályázatának fődíját. Ugyanezen év júniusának elején Petőfi személyesen is ellátogatott Szalontára Aranyékhoz, miután májusban Erdődön megkérte Szendrey Júlia kezét. Ekkor tíz napot töltött Aranyéknál Szalontán. 1847 októberében aztán, a költői mézeshetek után, Petőfi immár másodmagával, feleségével látogatott Szalontára, ahol szintén Aranyéknál töltöttek egy hetet. A forradalom kitörésének pillanatában tehát a két költőbarát már nemcsak számos levélváltáson, hanem két személyes találkozáson is túl volt. Leveleikben sokszor váltottak eszmecserét a népies költészet társadalmi szerepéről, Petőfi pedig Pestről kurrens társadalmi, politikai, irodalmi hírekről tudósította Aranyt. így adta hírül 1848. március 21-én kelt levelében, hogy: „Forradalom van, barátom, s így képzelheted, menynyire vagyok elememben!...”1 Ugyanezen levele mellékleteként küldte el Aranynak a szabad sajtón nyomott Nemzeti dal egyik példányát. Aranyra hatással lehetett a költemény, hiszen rövid időn belül, 1848 áprilisában ő is megírta Nemzetőr-dalát, mely április 23-án meg is jelent a Jókai Mór által szerkesztett Életképekben, majd más lapok is átvették, sőt ponyván is terjedt.2 A verset Fónagy József szalontai honvédfőhadnagy meg is zenésítette, és a visszaemlékezések szerint '48-ban széliében mindenhol énekelték. 74
