Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Író, költő, hivatalnok
Mivel a lakás rendkívül rossz állapotban volt, 1852 őszén Beretvás Gusztáv nagykőrösi jómódú birtokos felajánlotta számukra úri portájának üresen álló szobáit. Arany e lakás kapcsán említette először Tompa Mihálynak írt levelében, hogy számára elkülönített dolgozószobával rendelkezett itt: Ami illeti mostani lakásomat: [...] Áll ez három szép urias déli, jó nagy szobából. A bel- ső=zöld szoba, tartalmazza tisztességesb bútorainkat, ez az, mellyben a fehérmegyei poétát elfogadom. A középső háló és étteremül szolgál, sárga színre van festve, ajtói, kettős szárnyakkal, a más két szobába, s a konyhába nyílnak, melly tornáczból van ugyan rögtönözve, de azért elég kényelmes, bezárható hosszú galériát képez, hol Raphael és Ticián festvényei helyett, casserolok, lábasok, fedők és vágó deszkák ékes rendben függenek. A harmadik, szélről, lilaszinű, s az én dolgozó szobámúl szolgál, benne mahagóni fából készült Íróasztalom, mit jól ismersz, és könyvpolczom, mit valamelly éléskamrából vetettek ki.6 1855 áprilisában Aranyék a Beretvás-házból az iskola mellett fekvő professzori lakásba költöztek. Itt nem voltak akkora szobáik mint a Beretvás-házban, de kényelmes három kis szobájuk itt is volt, mellékhelyiségekkel, udvarral, kis konyhakerttel. A család aztán e házban lakott egészen Pestre költözésük idejéig.6 Aranynak itt is volt külön dolgozószobája. Tolnai Lajos író, Arany egykori nagykőrösi tanítványa így írt lakásukról és a költő dolgozószobájáról későbbi visszaemlékezésében: Arany János közvetlen a nagy, emeletes iskolaépület mellett lakott. Úgy emlékszem, a hosszú, ódon épület háromszobás lehetett. Elöl két, egymásból folyó csinos szoba, egyik háló, a másik nappali, úgynevezett szalon. Itt konyha következett. Mellette egy egyablakos, keskeny szobácska. Itt írt, itt teremtette halhatatlan balladáit, genre-képeit, kissé száraz, fanyar, kedély- telen, tudákos ódáit a Gyulai Pál Shakespeare-je. [...] A kis szoba egyszerű bútorzata következő darabokból állt: egy keskeny, festett ágy zöldes takaróval, jókora könyvállvány szép, csinosan rakott, aranybetűs könyvekkel. Négy-ötszáz könyv volt benne legföllebb. Az ablaknál széles, de igen egyszerű íróasztal, igen rendesen elhelyezett papírcsomagokkal, könyvekkel, márvénynyomtatóval és egy nagy tintatartóval, melyet mint apró csillagok olló. spanyolviasz, linea, tollak, plajbászok és apró csecsebecsék vettek körül. Hátul a sarokban termetes fehér banyakemence terpeszkedett. Bizony, ebben a szobában nagy sétákat Petőfi sem tehetett volna.7 Az Arany család 1860 szeptemberében költözött Pestre, amikor a költőt a Kisfaludy Társaság igazgatójának választották. A Társaságtól kapott igazgatói fizetés kiegészítése céljából indította Arany ugyenezen év utolsó negyedében Szépirodalmi Figyelő című lapját. Pesten a Három pipa utcában, az Üllői út sarkán (ma Erkel utca 20.) vettek ki négyszobás lakást. Debreczeni István szerint négy szobára azért is szükségük volt, mert e lakásban működött a lap szerkesztősége.8 Arany Jánosné Ercsey Sándornénak írt levele értelmében a négy szobából azonban csak kettőt bútoroztak be, annál is inkább, mivel Arany László kezdetben még Nagykőrösön maradt tanulmányai befejezése végett. „Jó tágas szállásunk van, de 47