Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Hétköznapok Aranyéknál - Tárgyak
Anyag: Esztergályozott bükkfa lábak, fenyőfa váz, kárpitozott, szövet huzat, pamut zsinór. Méret: H.: 191 cm, Sz.: 85 cm, Mag.: 85 cm Állapot: Restaurált. Leírás: Négy esztergályozott alacsony lábon egyenes, magas kárpitozású fekvő rész, két karfával és egyenes záródásul hátra döntött háttámlával. Az egész bútor kárpitozott, szövet huzattal bevont, zsinórral és rojttal díszített. Magyar, 19. század második fele. (Lovay Zsuzsanna) A gyűjteménybe kerülés adatai: 1885-ben Arany László ajándékozta a nagyszalontai Arany János Emlékbizottságnak és az általuk létrehozott múzeumnak. A tárgy története: Aranyék 1851-es Nagykőrösre költözésükkor csak minimális és nyilvánvalóan kisméretű bútorokat vihettek magukkal. Ekkor hagyták Szalontán azt a szekrényt is, melyet ma Juliska könyvszekrényeként (Kát. 37.) emlegetünk, mivel később a szalontai múzeumban Juliska könyveit helyezték el benne. Nagykőrösön tehát bútorokat kellett vásárolniuk. Arany 1851 novemberében írt levelében számolt be sógorának arról, hogy a szükséges bútorzatot, vagy legalábbis annak egy részét Pestről szerezték be. A bútorok között említ egy díványt is, lehetséges, hogy e fekvődíványról van szó. Későbbi források azonban nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a pesti akadémiai lakásban használt fekvődívány ugyanaz lett volna, mint amelyikről a levélben szó esik. Mindenesetre Arany így számolt be a bútorvásárlásról: „Pesten létem alatt arra sem értem hogy valakit meglátogassak, egész nap lótottunk elé s hátra, e mellett az eső vágott bennünket este azonba Szilágyi S. erővel magához vonszolt, s ott találkoztam Egressi, Kemény, Lévai, Csengeri ismerőseimmel, illetőleg barátaimmal: több gyönyörűségem a pesti mulatságban nem volt. Vettünk egy divánt 6 székkel 61 pf. egy díván előtti asztalt, két nyoszolyát két chiffoniert 80 pfton, egy jó nagy vaskonyhát (ez olcsó), nagyobbat, mint az otthoni, két fiókkal s perse egészen vasból - 29 pengőn, ezek hazaszállítása belekerült vagy 13 pengőbe, s ebből a vasúti szállítás 3 pengő sincs egészen, - a többi a vasúiig, s a vasúttól Kőrösig szállítás iszonyú bére.” (Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös, 1851. november 12. = AJÖM XV, 408.) A fekvődívány Arany akadémiai szobájának volt része. Eredetileg volt egy hozzá illő barna ripszpárna is, ma ez már nincs meg. A dívány faltámaszát képezte további két párna: 1. Hosszú, zöld plüss párna virágos mintájú keresztszemes hímzéssel, mely Arany Lászlóné munkája és ajándéka volt. 2. Zöld hárászból készült, pehellyel töltött párna, melyet Arany melegítőül használt, Gencsyné Okolicsányi Erzsébet munkája. Gencsynével Aranyék a Margitszigeten ismerkedtek meg, ott ajándékozta Aranynak a párnát. Egy magyaros mintájú, fekete pamuttal hímzett szürke vászon védőkendő is volt a díványon, Széli Piroska munkája. (Leltár 1899, 25-26.1/29-32; Debreczeni 1920, 18-19.1/29-32; Debreczeni István, Arany János hétköznapjai, Bp., Gondolat, 1968, 115.) Ma már sem a párnák, sem a terítő nincsenek a múzeum állományában. A tárgyra vonatkozó szakirodalom: Ratzky-Thuróczy 2009,14. 184 TÁRGYKATALÓGUS
