Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Török Zsuzsa: Biografikus tárgyak
tágabb kontextusban pedig a nőknek a 19. században elfoglalt társadalmi helyzetébe enged betekintést. A családi és szociális kapcsolatokról szóló fejezet a hozzá tartozó tárgyakkal az Arany család kapcsolati hálójára, rokonokkal, barátaikkal való érintkezésére, és nem utolsó sorban Arany János társadalmi megbecsültségére enged rálátást. A Férfiak egymás között című fejezet a 19. századi férfitársaságok egyik jellemző szokásával, a pipázás rituáléjával ismerteti meg az olvasót. Végül, az Arany család hétköznapjairól szóló zárófejezetben Arany János és az Arany család mindennapjai kerülnek előtérbe Arany öltözködési, étkezési, tisztálkodási szokásainak, egészségügyi problémáinak bemutatásán keresztül. Abban a pillanatban, amikor biografikus elbeszélésekbe íródnak bele, a személyes tárgyak kulturális ikonokká válnak. Ekkor alakulnak olyan modern relikviákká is,9 amelyeknek már nem személyes, hanem szélesebb, társadalmi, kulturális jelentősége van. Átváltozásuk a tárgyak érzelmi és képzeletbeli jelentésfelidéző erejét érzékelteti, mely erő révén nemcsak egy adott élettörténet formájának, hanem tartalmának is hordozóivá lépnek elő.'0 Más szóval, az Arany család tárgyai nemcsak Arany János és az egyes családtagok életének bizonyos mozzanatait, hanem az életút minőségét, szimbolikus jelentőségét, kultúránkban betöltött értékét is képesek szemléltetni. A biografikus tárgyak voltaképpen a hitelesség kulturális mítoszának szimbólumai. Ebbéli jelentőségük főként az eredetükkel, datálásukkal, létrehozóikkal, használóikkal kapcsolatos bizonyosság iránti rögeszméink révén fejeződik ki. A biografikus relikviák tehát mitologikus tárgyak: jelenlétükkel egyrészt a múltat, másrészt a biografikus személy kísérteties jelenlétét idézik meg. Olyan kulturális fétistárgyakként működnek, amelyek a hiányzó személyt mintegy kézzelfoghatóan helyettesítik." Ily módon pedig bemutatásuk közegeit (a kiállítást vagy a tárgykatalógust) erős érzelmi és képzeleti erővel is telítik. Tárgykatalógusunkban az Arany család életútjának ezen emlékei - eredeti környezetüktől megfosztva - kölcsönös vizuális és kontextuális kapcsolatban állnak egymással. Kérdéses azonban, hogy ezek a kapcsolatok mennyire tükrözik azokat a tényleges összefüggéseket, melyek a tárgyak és korabeli használóik között léteztek. E kételyünket a hiányos tárgyi és szórványos narratív forrásokból adódóan szükségszerűen fenn kell tartanunk, és vállalnunk is kell. Török Zsuzsa 1 Vö. Janet Hoskins, Biographical Objects: How Things Tell the Stories of People's Lives, New York - London, Routlegde, 1998,195. 2Vö. Igor Kopytoff, A dolgok kulturális életrajza: a kommodifikáció mint folyamat, ford. Sajó Tamás, Replika, 2008/63,107-129. 3 Janet Hoskins, Agency, Biography and Objects = Handbook of Material Culture, szerk. Christopher Tilley, Webb Keane, Susanne Küchler, Michael Rowlands, Patricia Spyer, 11
