Zeke Zsuzsanna: „Magukra maradt bútorok”. Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből (Budapest, 2019)

6 Kiállítás, A legirodalmibb bútordarabok

„Az asztal, mitől megdermedtem, most itt van, földet ért.

Üres a lapja. Annál rosszabb.

Hogy tegyem rá, és hogy vegyem le róla azt, azt, azt, azt, jaj azt, mit elkövettem, levettem róla, s ráhelyeztem?

Hogy rakjam rá, hogy levehessem?"

Pilinszky János: Zsinórpadlás, 1975

PILINSZKY JÁNOS ÍRÓASZTALÁNÁL | 1970

BALLA DEMETER FELVÉTELE | PIM, 2019.210.1

„Az ágy közös.

A párna nem."

Pilinszky János: Életfogytiglan, 1975

„Úgy ülünk itt a koraőszi este levegő-vitrinébe zárva, mint egy szikla, mint egy papírlap, oly súlytalanéi és oly súlyosan, ahogyan csak szék támlája vagy dákó fölött kézelő fehérük."

Pilinszky János: Szepteber, 1972

„A befejezés kezdete. Fölkelünk az asztal mellől. A szoba kiürül. Sötét lesz. És a sötétben egy fiatal lány elátkozza az életét, maga magát, úgy ahogy van a világot." I Pilinszky János: így teltek napjaink, 1972

123