Lakos Anna (szerk.): Kortársunk Chehov. Milyen gyorsan telik az idő! (Budapest, 2018)

Válogatás Csehov levelezéséből

Al. P. Csehovhoz (Moszkva, 1887. október 10-12. között) részletek Gúnárkám! Leveled megkaptam. Hogy legyen ürügyem felkelni az ágyból és arra, hogy ne köpdössek a mennyezetre, asztalhoz ülök és válaszolok. Húgunk egészséges és sértetlen. Érdeklődik az irodalom iránt és eljár Efrosz- hoz. Nemrégiben lefényképeztettük magunkat. Ha óhajtasz egy képet, írjál neki. Anya hajlandó nemcsak arra, hogy az ingeidet megjavítsa, hanem még arra is, hogy a májadat rendbe hozza. Küldd el. A költségekre ne küldj pénzt, elég ron­gyunk van itthon. Anya haragszik rád, amiért nem írsz neki. Betegeskedem és borongok, akár egy kotlós csibe. A toll kihull a kezemből, s egyáltalán nem dolgozom. A közeljövőben várom a csődbejutást. Ha a színda­rab nem ment meg, akkor életem virágában elpusztulok. A színdarab hozhat hatszáz-ezer rubelt, de nem előbb, mint november közepe táján, s hogy mi lesz addig a középig, fogalmam sincs. Képtele vagyok írni és ha írok is, minden balul üt ki. Fuccs az energiámnak! Valahogy úgy vagyok, alle Juden aus Paris- luite! Témáim vannak, de egyebem egy csipetnyi sem. Firkálgatok szombatonként (A hidegvér), de semmi sem sikerül, a téma sem rokonszenves. Rossz lesz, de mégis elküldöm. A Russzkije Vedomosztyi-nál tizenöt kopejkát fizetnek soronként. A Szever is meghívott, és azt ígérték: „Annyit fizetünk, amennyit akar.” Hívnak a Russz- kija Miszl-hez is meg a Szevernij Vesztnyik-hez. Szuvorin okosabban tenné, ha felemelné a honoráriumomat. Ha Kocsetov háromszáz rubelt kap havonként, Atava, pedig a fizetésén kívül húsz kopejkát, nekem sem ártana, ha embersége­sen és nem garasokkal fizetnek ki, még mielőtt kimerültem. Meglopom magam azzal, hogy az újságoknak dolgozom. A Szökevény-ért negyven rubelt kaptam, egy vastag irodalmi folyóirat pedig egy fél ívért fizetett volna... No de hát ezek apróságok. Egész véletlenül, egy Korssal folytatott beszélgetés után írtam meg a darabot. Lefeküdtem aludni, kigondoltam a témát és megírtam. Az egészre két hetet, helyesebben tíz napot fordítottam, mert a két hét közben voltak napok, ami­kor nem dolgoztam, vagy egyebet írtam. A darab érdemeiről nem mondhatok ítéletet. Valahogy gyanúsan rövidre sikerült. Mindenkinek tetszik. Kors egyet­lenegy színpadiatlan hibát, vagy vétket sem fedezett fel benne, s ez bizonyítja, Csehov, Alekszandr Pavlovics, 1855-1913 - Csehov bátyja, író, pályafutását humoros lapokban kezdte, 1866-tól a Novoje Vremja munkatársa volt Jevdokija Iszaakovna Marija Pavlovna Csehova barátnője Ivanov Minden párizsi zsidónak fuccs! Alekszej Szegejevics Szuvorin, 1843-1912 - újságíró, drámaíró, a Novoje Vremja kiadója, Je. L. - újságíró, a Novoje Vremja munkatársa Szergej Nyikolajevics Atava, 1841-1895 - író 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom