Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Pacsika Márton: Az új hangszer legtudatosabb kezelője - Kassák Lajos és a budapesti MA (1916-1919)
A MA ÉS A MAGYAR KULTURÁLIS KÖZEG Kassák Lajos és a MA gyakran hivatkozott önmagára mint a radikális fiatalság hangjára, jóllehet Kassák maga alig volt fiatalabb a Nyolcak művészeinél vagy a Nyugat szerzőinél. Ugyanakkor azon progresszív gondolkodású fiatalok számára, akiknek a már létező folyóiratok és kiállítóterek zártnak és elérhetetlennek bizonyultak, a MA valóban egyedüli lehetőséget jelentett. Ennek megfelelően a galériában korábban még kevéssé ismert művészek, így az első kiállításon az erdélyi Mattis Teutsch János, mutatkozhattak be. Ám a MÁ-nak éppen az intézményi beágyazottság hiánya miatt kihívásokkal kellett megküzdenie. Jól érzékelteti a lap helyzetét az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat levele, melyben elutasították a MA szerkesztőségének egy állandó tiszteletjegyre irányuló kérvényét. További probléma volt, hogy az az avantgárd nyelvezet, amelyet Kassák és köre használt, kevéssé tűnt vonzónak mind a hagyományos munkásmozgalmak, mind a baloldali diákság számára. Különösen botrányos példája volt ennek a konfliktusnak Kassák egy beszéde a Galilei Körben.8 A Jegyzetek a szintétikus irodalomról című előadásában Kassák elismerte, hogy „az[t] az irodalmi mozgalmfat], amely a MA című lapban koncentrálta erőit [...] nagyon kevesek kivételével még esztelen mániának vagy rafinált humbugnak tart a közönség’’9. Ennek ellenére Kassák hangsúlyozta, hogy a MA folyamatosan gyarapodik, és az ifjúság körében különösen erős megértésre talál. Érdekes módon mindkét megállapítása igazolást nyert azon az estén. Jóllehet folyamatos bekiabálások zavarták meg előadását, éppen az egyik felháborodott felszólaló, az ifjú Barta Sándor hamarosan maga is csatlakozott a folyóirathoz. A MA jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy komolyan vegyék a magyar kulturális és politikai közegben. így Kassák és a MA a fiatalok mellett a hazai közegben elismert művészekkel és írókkal is kereste a kapcsolatot. Ez egyrészt fontosnak bizonyult mind a folyóirat, mind pedig az avantgárd mozgalom számára a művészeti előképek meghatározása végett, továbbá - különösen a kezdeti időkben hiányzó - legitimációhoz is hozzásegítette Kassákot. Arany János, Kernstok Károly vagy éppen Vaszary János ugyan nem illettek a lap avantgárd profiljába, de alkalmi megjelenésük a folyóirat hasábjain fontos 7 N. n., A Téli Tárlat kritikájául az alábbi levelet regisztráltuk, MA, 1/2., 1916,30. 8 A Galilei Kör szabadgondolkodó egyetemi hallgatók közössége volt Budapesten 1908 és 1919 között. Kassák Lajos 1916. december 3-án tartott előadást a Kör tagjai számára a szintetikus irodalomról. Csunderlik Péter, Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták-A Galilei Kör (1908-1919) története, Napvilág, Budapest, 2017. 9 Kassák Lajos, Szintétikus irodalom, MA, 1/2., 1916,18-21. 73
