Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Szeredi Merse Pál: Kassákizmus - A MA Bécsben (1920-1925)
A nemzetközi orientáció és horizont ellenére a MA legtöbb száma magyar nyelvű volt. Kassák mindössze három idegen nyelvű számot szerkesztett, amelyek közül az első 1923-ban jelent meg. A Német különszámban olyan konstruktivista művészektől közölt szövegeket, akik a művészet és a technika egységét az építészetnek alárendelve képzelték el - mint Gert Caden, Adolf Behne, Werner Gráff vagy Ludwig Hilberseimer.39 [32. kép] A német, francia és olasz nyelvű szövegeket tartalmazó Zenei és színházi különszám egyike volt azon kevés eseteknek, amikor a MA a bécsi művészeti élet egyik fontos eseményére reagált. Friedrich Kiesler konstruktivista művész 1924 őszén nagyszabású kiállítást rendezett Bécsben az új színpadtechnikai kísérletek témájában, és Kassák ebből az alkalomból jelentette meg a MA reprezentatív különszámát. A MA A BÉCSI MŰVÉSZETI TÉRBEN Kassák az első világháború alatt Budapesten a MA folyóiratot egyfajta alternatív összművészeti intézményként működtette: a lap kiadása mellett könyvkiadót, galériát nyitottak, szabadiskolát vezettek, színpadi és zenei előadásokat rendeztek, vonzóan sokoldalú programjukkal a forradalmak idejére a progresz- szív irodalmi és képzőművészeti szcéna megkerülhetetlen szereplőivé váltak. A budapestihez hasonló komplex intézményi szisztéma működtetésére Kassáknak Bécsben nem nyílt lehetősége. A bécsi művészeti életben nem talált partnerekre, ugyanakkor nem is igyekezett azon, hogy osztrák kapcsolatokat építsen. Első és sokáig egyetlen kapcsolata 1920-ban az Adolf Loos által vezetett Freie Bewegung csoport volt, amelynek belvárosi galériájában rendezték meg Uitz Béla kiállítását 1920 telén.40 Kassák és az aktivista kör a bécsi emigrációban kisebb felolvasóesteket szervezett, ahol saját verseiket, kiáltványaikat, valamint az „új művészet” nemzetközi képviselőinek műveit adták elő. Simon Jolán ekkoriban vált dadaista előadóművésszé, aki még Tzara „értelmetlen" hangjátékokból álló „Maori” versét is mesterien szólaltatta meg.41 A Bécsben rendezett előadóestek okán került kapcsolatba Kassák az Eugen Hoeflich által szerkesztett DosZe/tfolyóirat körül szerveződőfiatal, cionista zsidó értelmiségiekkel, akik közül többen is felléptek zenészként vagy előadómű39 Adolf Behne, Architektur, MA, 8/5-6., 1923, [8.]. Werner Gräff, Vergnüglicher Überfluß durch Neue Technik, uo., [15-16.] (a szöveg később megjelent a C 1926-ban kiadott 4. számában). Ludwig Hilbersheimer, Bewegungskunst, uo., [14-15.] (a szöveg korábban a Sozalistische Monatshefte 1921-es évfolyamában jelent meg). 40 Ewald Schneider, Die Künstlergruppe „Freie Bewegung" 1918-1922, Unveröffentliches Typoskript, Österreichische Nationalbibliothek, Wien, 1999. 41 Bővebben lásd: Csapiár Ferenc, Kassákné Simon Jolán, i. m. 138
