Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)

Jablonczay Lenke

Jablonczay kenke „Anyámról, mikor még nem tudtam, hogy tró, azt gondoltam, tündér, akit valami varázslat emberré változtatott.” (Okút, 21.) „Hegyeket mozgató szeretetük fényében és biztonságában nőttem, lépten-nyomon átélve, hogy hármunk titokzatos szövetsége csak röpít, sose béklyóz, hogy azt akarják, szabad legyek, bizonyos józan határig még tőlük maguktól is szabad, és tudatában legyek saját szabad mivoltomnak.” (Koncentrikus körök, 114.) „[...] anyám [...] úgy hat, mint egy áldott vihar, mint óriási vad erdők illatos lehelete, amely mögött esetleg napsütés, esetleg vihar ígérkezik [...]” (Für Elise, 89.) „[...] Lenke olyan szép abban a fehér ruhában, amely fiatalasszony­ként megörökíti, arcán a rá annyira jellemző majdnem mosollyal, karján könyökig érő kesztyű, nyakán egy sor igazgyöngy [...]” (Régimódi történet, 322.) 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom