Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)
Szabó Magda életútja
Szabó Magda életútja „Sosem akartam író lenni, mindig csak latin tanár [...]” (Szabó Magda Réz Pálnak, 1981, ápr. 6.) 1917. október 5-én született Debrecenben, a Mérleg jegyében. „1917 októberében, mikor megszülettem, anyám gyermekágyi lázat kapott, mert a bábaképezdének csak az egyik részében voltak szülő asszonyok, a másikban már hadikórház, üszkösödő sebű katonákkal, hullákkal. Anyám megfertőződött, lett olyan beteg, hogy csaknem két évig többnyire csak feküdt, és csupán azokra a ritka pillanatokra emelkedett fel, amikor lefényképeztek bennünket. [...] Apám a születésemkor polgármesteri titkár volt, később városi tanácsnok, nálunk nem női személyzet volt, hanem férfi: hajdúk, parasztlegények öblös nevetése kísérte a gyerekkoromat nemcsak otthon, de apám hivatalában, a városházán is, ahová gyakran felvittek s a hajdúk őrszobáján várhattam meg, míg apám értem jön s hazamegyünk.” (Ne félj, 60.) 1923-tól a Dóczi Leánynevelő Intézet növendéke, itt is érettségizett 1935-ben. „Az Ágyai Szabók családi hagyománya nemcsak felekezeti hovatartozásomat, de neveltetésem színhelyét is eldöntötte, mert hol máshol képezhettek volna, mint ahol nagyanyámat, nagynénéimet, sárréti dédszüleim leszármazottait, Dóczi Gedeon nagy hírű református leánynevelő intézetében.” (Für Elise, 85.) 21
