Vaderna Gábor (szerk.): „Egyszóval… a költészet”. Arany-verselemzések (Budapest, 2018)
Vaderna Gábor: Vojtina Ars poeticája
éppen attól hihetetlenül izgalmas szövegek, s a fentebb felsorolt magyar Arany-követőket is nyilván ez ragadta meg, hogy miközben egyik nagy témájuk a helyes és helytelen, igaz és hamis művészetelméleti dilemmája, azonközben éppen az marad eldönthetetlen, hogy aki e versben megszólal, komolyan vehető-e egyáltalán, s van-e, lehet-e bármiféle igazságtartalma annak, amit mond. Nézzük meg részletesebben a Vojtina Ars poeticája című költeményt. A szöveg két része élesen elválik egymástól, olyannyira, hogy a modern kiadások tipográfiailag is el szokták választani azokat egymástól. Az első egység, mely a 64. sorig tart, valamiféle önvallomás, a második rész pedig, a 65. sortól a vers végéig, az esztétikai tanítást tartalmazza. Bár az irónia a szöveg mindkét részének alapvető stiláris eszköze, azok mégsem csak témájukban különböznek. Az első rész voltaképpen meghatározza, megrajzolja a beszélőt: nincs megszólított, ehelyett arról olvashatunk, hogy miképpen jutott el a költő odáig, hogy „éneklőből" „énektanár” legyen. A második részben már megjelenik az is, akihez a tanácsok szólnak (egy egyes szám második személyű, pontosabban nem körvonalazható megszólított). E kettősség azért is fontos, mert az első rész tanulságai alapján egy olyan személy osztja meg tapasztalatait egy másik személlyel (egy leendő vagy egy már praktizáló költővel), aki éppenséggel nem volt képes művésszé válni. A költemény első sora, amint azt az Arany-filológia kimutatta, egy Tóth Kálmán nevű korabeli költő versének nyitányára utal vissza. Tóthnál: Teli vagyok dallal, mint csillaggal az ég, Teli vagyok dallal, mint sugárral a nap. Aranynál: Tele vagyok, dallal vagyok tele, Nem, mint virággal a rét kebele, Nem, mint sugárral, csillaggal az ég: De tartalmával a „poshadt fazék”. Vagy mint csatorna, földalatti árok, Amelybe nem csupán harmat szivárog. - Tele vagyok. Nincs tűrni mód tovább: Feszít a kóranyag, a zagyva táp. A szövegközi kapcsolat egyértelműnek tűnik, miként a stílusszint leszállítását is bajosan érthetnénk csak félre. Arany a „tele vagyok” kifejezést a testi ürítés sürgető szükségeként fogalmazza újra. A „poshadt fazék” ilyeténképpen az ürítkezéshez használt 75
