Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
az 1857-es Barabás-olajkép előtanulmányaként szolgált. Ez esetben két lehetőséget gondolhatunk el: vagy már egy eredetileg létező fényképről van szó, melyet Barabás a modellülésen túl, segítségül használt fel, vagy direkt az olajfestményhez készült a kép. Ennek kapcsán még az is felmerülhet, hogy Barabás működött közre a felvétel során, miután ismeretes, hogy maga is kísérletezett a fényképezéssel, sőt élete egy szakaszában fotóstúdiót is üzemeltetett.28 Ha a fotó valóban előtanulmányként készült, akkor ez egyedi, dokumentummal igazolható esete lenne annak, hogy Barabás használta a fotográfiát a portréfestészetben. A fénykép hátoldalán Wölfel Sándor nagyszalontai fényképész bélyegnévjegye található felragasztva (11/b.kép), ez a fotó történetének további kérdéseit veti fel: felvillantja még annak a lehetőségét is, hogy e nagyszalontai gyógyszerész fotózta a költőt. Valószínűbb azonban, hogy Wölfel csak a fénykép nagyítását, reprodukálását végezte el, de még valószínűbb, hogy csupán a keretezés az ő munkája, miután a nagyszalontai Arany János-gyűj- temény egyéb, azonos keretezésű képeket is tartalmaz. Míg a költő később készült fotográfiáin lánya halálát követő gyász, valamint betegségei, nehézségei már beleíródnak vonásaiba tekintetébe, e fotón jóval üdébb, életerősebb, kisimultabb arc jelenik meg a néző előtt. A fénykép viszonylag új műfaja Arany János számára ekkor még 23