Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
7. Barabás Miklós - Rohn Alajos | Arany János így a valóságtól elemelkedő, tudatos, a művész és a költő által közösen megkomponált vizuális megjelenés érhető tetten. az angol és német romantikusok, így például Byron mutatott példát.24 A korláttalan művészt szimbolizáló kihajtott fehér gallér egyben az úrias nyakkendő ellentéte is. A szabadság effajta reprezentálásának súlyát jelezheti, hogy Arany János ugyanebben az időben gimnáziumi tanárként valószínűleg szigorú, zárt nyakú öltözetben jelenhetett meg a katedrán. Az Axmann-metszet egészen különleges választás tehát, hiszen ez idő tájt, vagyis a kép elkészülésekor valójában nem hordott körszakállt. Nagykőrösi tanárként egy tanhatósági rendelet következtében le kellett vágatnia azt, és rövidebbre nyíratta bajszát is,26 melyről Tompa Mihálynak be is számol: „közlöm veled a világszerű eseményt, hogy éppen az imént vágtam le Don Ceasar de Bazan-féle spanyol szakállamat, és csippentém rövidebbre bajuszomat, megelőzendő a parancsot”.26 Arany László leírásából tudható, hogy korábban Vörösmarty, Bajza, Eötvös, Csengery mintájára viselt bajuszán kívül körszakállat is.27 Az „örökkévalóság” és a széles nyilvánosság számára készített kötetben Ebből az időszakból egy újonnan előkerült Aranyfénykép is tanúskodik a költő arcmásáról, azaz rövid bajszú, korszakán nélküli arcáról (11/a.kép). Ennek az eddig ismeretlen fotónak a jelentősége felbecsülhetetlen, egyben pedig határkő az Aranyikonográfiában, hiszen ez a legelső róla készült fotográfia. A fénykép keletkezésének körülményeiről, készítőjéről egyelőre csak feltételezéseink lehetnek. E fotográfia és Barabás Miklós 1857-es olajképének arca és ruházata számos, apró részleteiben is feltűnő hasonlóságot mutat. A balra fésült hajon, bajuszon, az öltözéken és a háttérben megjelenő szék faragott támláján túl a nyakkendő redőzete, fodrozódása, az inggallér hajlása szinte teljesen megegyezik a két ábrázoláson. Az egyetlen különbség talán abban fedezhető fel, hogy míg a fotón szilárdabb, eltökéltebb, addig a festményen sze- lídebb, lágyabb kifejezésű szemekkel néz a költő. Az egyezések miatt az is feltételezhető, hogy a fotó 20
