Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?” Költeményében feltett kérdésére maga Arany János adott választ utolsó ábrázolásához írt négysoros versében. Kép és szöveg e sorokban megragadható együttállása ráirányíthatja a figyelmet arra, hogy a költő mennyire tudatosan viszonyult arcképeihez. Ezt nyomatéko- sítja, hogy már első portréjához, Petőfi által készített rajzához is fűzött verses kommentárt. A kötetünkben végigkísért ábrázolások, a hozzájuk fűzött versek, kommentárok, az olykor szorosabban, máskor közvetetten kapcsolódó képaláírások, levélrészletek, visszaemlékezések stb. során, Arany textuális és vizuális világainak összeolvadásával egyszerre válhatunk életműve olvasóiból nézővé - nézőiből olvasóvá. Az arcképgyűjtemény összeállítását követően felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire befolyásolják Arany János közkézen forgó ábrázolásai a költészetéről kialakult képet, művészete megítélését? Az egyes portrék keletkezéstörténetének feltárása kirajzolhatja, milyen kapcsolatot alakított ki a költő saját képmásaival, milyen sajátos viszonyban állt a vizuális megjelenítés, imázsteremtés korabeli lehetőségeivel. Arany János pályája kapcsán gyakran merül fel a vizuális reprezentáció kérdése, hiszen az utókor, a visszaemlékezők, a kultusz ápolói szerint - és maga is ezt sugallta egyes műveiben - a költő rejtőzködő alkat volt, kevés arckép készült róla. Kötetünkben az eddig ismert és az újonnan előkerült portrék számbavételére vállalkozunk, emellett igyekszünk az ábrázolásokat különböző kontextusokkal: hol az életművel, hol a kultusz gyakorlatával, hol pedig a 19. századi képhasználattal egybevetni. Elemzésünkben így a fent említett „rejtőzködő Arany” újragondolására is sor kerülhet. E mindeddig legnagyobb arcképcsarnokkal célunk továbbá a nagyközönség Arany Jánosról kialakult képének bővítése, új összefüggések teremtése. A portrék végigkísérése egyúttal a korabeli privát és nyilvános képhasználat történetének egy-egy vetületét is felvillantja. Mindazonáltal a kötet céljain túlmutató kutatások, például e gyűjtés egybevetése, ütköztetése más 19. századi arcképcsarnokok adataival további elemző és kvantitatív módszerű tanulmányok tárgya lehet. Az elmúlt kétszáz évben több jegyzék, elemzés látott napvilágot Arany János ábrázolásairól,' azonban a filológiai módszereken túlmutató, több vizsgálati metódust, így a muzeologia, művészettörténet, társadalomtudományok szempontrendszerét is figyelembe vevő kutatás eddig váratott magára. g
