Rév István Árpád: Bábosok könyve. Rév István Árpád képeskönyve - Bábtár 4. (Budapest, 2018)

Előszó

ELŐSZÓ

/

Rév István Árpád képeskönyve és esztétikai írásai

Rév István Árpád az első budapesti repertoárszínházként működő bábszínháznak, a Nemzeti Bábszínjátéknak volt alapítója, igazgatója. Esztétikai elképzelése, színházi programjának popularitása, bábtechnikája, haladó elképzelés miatt újítóként tartja számon a szakirodalom, mégis színházának 1945-ös, végleges bezárását követően háttérbe szorult, így izolált példájává vált a magyar bábtörténetnek. Egyszer-egyszer még hivatkoztak a társulat előadásaira.1 Bőd László, a színház tanulmányi ösztöndíjasa2 úgy említi fiatalságának „műhelyét” mint a pályáját meghatározó intézményt.3 Az Állami Bábszínház későbbi, főként a kezdeti időszakra jellemző öndefiníciója azonban nem nevezett meg előzményt vagy megemlíthető hagyományt4; emellett Rév István látásának teljes és végleges elvesztése, és nem különben az ízlés és a bábszínházi nyelv megváltozása miatt a színház rövid működése jelenleg is csak történeti kuriózumnak tűnhet.

1 PL: Lázár Magda: Mi az igazság a Toldi körül? Népszabadság, 1985. március 21.

2 Kiadták a bábszínházi ösztöndíjat. Nemzed Újság, 1944. június 7.; Miklóssy Lajos: Az ösztöndíjas bőd IJiszló bábszínházát akar nyitni Kolozsváron. Magyar Játékszín, 1944. szeptember 7.

3 Körmendi Lajos: Az én Karcagom, Bőd László festőművész világjárásai és hazatalálásai. 1999. 28. http://vfek.vfmk.hu/00000080/letoltes/kormendi_la- jos_az_en_karcagom.pdf, letöltés ideje: 2016. április 17.

4 PL: Kristóf Károly: Nyolc millió néző, 1975/XV. 5.