Rév István Árpád: Bábosok könyve. Rév István Árpád képeskönyve - Bábtár 4. (Budapest, 2018)

Előszó

kát vagy mechanikus rudas bábokat hosszas kísérletezéssel hozta létre. A bábok két technika ötvözésével készültek el. A bábos játék közben egyik kezével a 60-70 centiméteres báb testét mozgatta: a bábok keze fából készült, hosz- szabbításukra papírcsőből egy ujjas gyűszűt illesztett Rév. A középső két ujj alátámasztotta a báb rúdját, két ujjal pedig a kéz gyűszűibe nyúlt be. Eközben másik kézzel az üreges botban végigszaladó, fejből induló zsinórzatot mozgatta a bot alján elhelyezett csapokkal és billentyűkkel. Ezzel a technikával a száj, a szemek, a nyak, (a Toldiban játszó Bika esetében a fülek, a szarvak és a farok) képesek voltak realisztikusan, ütemre mozogni, miközben a zsák- báb-technikának köszönhetően a báb a vásári játékhoz hasonlóan gyors, lendületes maradt.16

Rév István Árpád nemcsak a műsortervét — játszottak „klasszikusokat, kisoperákat, énekes, zenés népi darabokat, bohózatokat, népszínműveket, misztériumokat, balladákat, népmeséket, kacagóesteket”17 — és előadásainak a negyvenes évekhez köthető stílusát18 merítette a korabeli népszerű színházakból: bábtársulatának működését szándékoltan kötötte össze egy élő színészekből álló társulat munkájával. Négy év alatt összesen 16 bemutatót tartott, melyek számtalan szerepét szinte teljesen a „kezdő társulattal”, a Toldi bábjaival játszotta.

16 Lásd, Botos-kesztyűs báb, in: Leilei Pál, Bábkészítés, Budapest, ESZME, 2014, 146.

17 Rádiónyilatkozat, 1941. március 12., PIM-OSZMI Bábtár, Rév István Árpád, 1. album.

18 Ezt a kisszámú szakirodalom többnyire népiesként nevezi meg - pl. http://tbeck.beckground.hU/szinhaz/htm/24.htm#_ednref4, letöltés ideje: 2016. április 17.