Rév István Árpád: Bábosok könyve. Rév István Árpád képeskönyve - Bábtár 4. (Budapest, 2018)

Bábművészeti képeskönyv - Tervek

A tervek fejezet két nagy alegységre osztható: a jelmeztervekre és a díszlettervekre. A jelmeztervek különleges jelentőséggel bírtak a Nemzeti Bábszínjátékban, mivel Rév István Árpád színházában csak meghatározott számú báb volt. A bábtársulat tagjait — akár egy élő színház színészeit — a jelmez, a parókák, az álszakállak és a színpadi festés alakította át újdonsült szerepeikre. Gyakran megesett, hogy egy előadáson belül többször is átöltöztették a mellékszereplőket. A ruhaváltások rendjét Rév István Árpád pontosan jelölte Öltöttetős könyv nevű füzeteiben. Ez alapján nem csak az érdekes szerepcseréket (fiatal fiúból akár öregasszony is könnyedén válhatott), hanem az átöl- töztetés pontos idejét is megfigyelhetjük. Az Öltözjetős könyv a báb megszületésének idejét veszi alapul, azaz az első szerepelnevezésekhez (a Toldihoz) igazítja leírásait, a képaláírásainkban mi is ezt a rendet követjük.

„Egy a báb művészetét és technikáját felölelő könyv megírásán és illusztrálásán is dolgozom. Utóbbit megbízó nélkül, abban a reményben, hogy arra, illetve annak kiadására. Továbbá a napokban fejeztem be egész estét betöltő harmadik bábos színdarabomat felnőttek számára: 1. Háry János, 2. A tizenharmadik, (prózák) 3. Csudafa, (opera). Ezen darabokat már a remélhető állami bábszínháznak készítem elő” — írja Rév István Árpád Ortutay Gyulának 1947. december 1-jén. A tervek fejezete a jelmezeket és kosztümöket taglaló ábrák után e három meg nem valósult bábelőadás ábráit vagy elképzeléseit közli. A hármas osztató (háttér, közép, rivalda), a Rév-színpadhoz alkalmazkodó rajzokat Delly István 1966-ban színezte ki Rév István utasításai alapján.

A tiyenharmadik. Ulekláng (bölcs mese felnőtteknek) négy felvonásos, misztikus, mesés bábdarab. A történet szerint, amikor a Vargának megszületik a tizenharmadik fia, a komaságot senki sem akarja elvállalni, végül a Kaszás