Márai Sándor: Régi Kassa, álom (Budapest, 2013)

Márai Sándor és Kassa: Kirakni rajzod, régi Kassa, álom

kell önteni a számára legfontosabb értékeket, a hűséget, magatartást, a kötelesség szentségét a háború közepette is.

Néha látszólag nincs jelentősége egy-egy művében Kassa felbukkanásának. Ilyen 1941-ben született Ajánlás (később Ujjgyakorlatok 1.) címen ismert verse. Itt mellékkörülménynek tűnik szülővárosa megidézése, valójában az egyik megtartó erő egy fokozatosan a háború uralta világban: néhány sorba gyűjti legszemélyesebb kötődéseit abban az évben, amikor szülővárosára bombák hullnak, és Magyarország hadba lép. Ehhez hasonló apró megnyilvánulás Sirály című regénye kihúzott, nyomtatásban meg nem jelent részeinek szülővárosára utaló sorai, melyeket Mezei Mária színésznő hagyatékából ismerhetünk. Többek között az alábbi sorokat hagyta ki müvéből: Most itt van egészen közel a háború. Ott hever az asztalon, írott szavak alakjában. [Mintha belépett volna egy fantom a szobába. Tegnap még messze volt, egy országgal arrébb. De ma hajnalban bombák hullottak a városra, amelyet ismert; egyszer, télen, töltött ott néhány napot. Nagy templom áll a város közepén, tiszta, egyszerű gótika árasztja a régi kövekből a keresetlen nyugalmát és fölényes jelbeszédét.]

(Szigethy Gábor: Múltkóstoló, 2006)

A háború alatt megszületett első napló (1943-1944) számos kassai vonatkozású bejegyzést tartalmaz, melyek elsősorban személyes, családi kapcsolatait érintik: zsidó származású apósa deportálása, a megmentésére irányuló kísérletek, sógornője-34-