Márai Sándor: Régi Kassa, álom (Budapest, 2013)
8. „Apám is úgy érezte, hogy úriember nem fizet bért...”
akác a mi vidékünkön; ideje lett volna már kivágni, de sajnáltuk. Az akác helyén állott még, s ez valamennyire megnyugtatott. Csak semmi túlzás, gondoltam. Akácokon nem múlik. (Kassai emlék) Szigorú, emlékeztető A halottakkal tegező Az élőkkel vigasztaló Büszke és egyedülvaló Kirándulás is, végzet is - Itt kezdtem, s tán itt végzem is. (Kassán)
/