Márai Sándor: Régi Kassa, álom (Budapest, 2013)

7. „Norbert páternek nem voltak kegyencei.”

állandóan népes volt e kedves papoktól, a rendházi élet szigorából mit sem árult el „világi” viselkedésük; s társadalmi és tudományos munkásságukat éppen úgy áthatotta ez a liberális szemlélet, ez a világias, emberséges magatartás, mint nevelési elveiket.

(Egy polgár vallomásai)

❖ Az intézet valamilyen ünnep alkalmából színpadi bemutatóra készült. Természetesen a leányszerepeket is fiúk játszották. Az a lehetőség, hogy egyszerű másodikos gimnazistából, máról holnapra Szent Margit lesz belőlem, valami csendes, valószínűtlen mámorral töltött el. Ma se tudom, hogy mi késztette Vargóczyt erre a döntésre, hol és mikor fedezte fel bennem azokat a kvalitásokat, melyek engem, negyven közül pontosan engem Szent Margit szerepére képesítettek. Szent Margit volt a parádés szerep, hosszú, szőke parókában, dicsfénnyel a homlok körül, hosszú hálóingben. Szent Margitnak lenni, az olyan hors concours állapot volt, mentesített iskolai feladatok szabályszerű elvégzése alól, minden tekintetben kivételességet nyújtott. Óra után bementem a tanáriba. Vargóczy elém jött, és átnyújtotta a szerepet. Bonyolult és hosszú szerep volt, s a legfontosabb áriára, Szent Margit belépőjére emlékezni fogok, amíg élek. Ez, elég magas hangnemben, így ment:- 101 -