Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)

Katalógus

14- A Petőfi Társaság Petőfi Sándor relikviáival kapcsolatos iratai. PIM Kt. V-an. V. 4559/354/4. — Kéry Gyula: Petőfi-ereklyék. VU 1901. szept. 29. - Havas István: Dömsöd és a Petőfi-kultusz- Koszorú 1937. jan. Dömsöd, 1846. 05. 84. ® 1. Petőfi tintatartója 4. Fajansz 5. 16,5 X 12 X 7,5 cm 6. Hiányos, sérült 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.436.1-3. 9. A tintatartó téglalap alakú, fehér mázas fa­jansz, elején mélyített irontartóval. Felül, baloldalt kiemelhető, kerek porzőhintőt, jobboldalt kerek tin­tatartót helyeztek el. A kettő között két kis összeil­lesztésre szolgáló lyuk látszik. Az éleken és a pere­meken apró kék minta fut. 10. A Petőfi Társaság anyaga. Petőfi Tyroler József rézmetszőnek ajándékozta, Tyroler Samu adománya. A tárgy 1953 óta a Kiskőrösi Múzeum - később Pe­tőfi Emlékmúzeum - állandó kiállításán szerepel. 11. 1911/74/20.; 1916/46/76.; 1926/60/76. 12. „A Tyroler-család Pesten a Fő-uton (ma Arany János-utcza) lakott. Ott egy kis udvari szobában húzódott meg a költő a szegény, de nemesszívű csa­lád körében. A Tyroler-család kegyelettel megőriz­te azt a tintatartót, mely a költő tulajdona volt s amelyet, mikor tőlük megvált, nekik emlékül ha­gyott.” (1911) Az együttlakás tényét az idézett Kéry Gyulán kívül más nem említi. Tyroler József ismert pesti réz- és acélmetsző mester volt. 1846-1847-ben bizonyíthatóan kapcsolatban volt a költővel, mert ekkor metszette acélba portréját több alkalommal is, többek között Barabás Miklós 1846-os tusrajzát Petőfiről, az Összes Költemények első kiadásához. Petőfi 1847. november 24-én hozzá intézett német nyelvű levele szintén egy megrendelt portréról szól. A levél címzése („Váci út, kifelé menet balra 77 szám”) nem azt a lakást jelöli, ahol az 1911-es lel­tárkönyv szerint Tyrolerék laktak. A levél hangne­me nem utal közvetlen kapcsolatra, amit a korábbi együttlakás feltételezne. Pedig - minthogy Tyroler József 1822-ben született - csaknem egykorúak voltak. így nem tartjuk valószínűnek Kéry adatát. 13. A szóban forgó levél magyar fordítása: „Ked­ves Tyroler Úr! Sajnálom, hogy nem látogathatom meg személyesen; beteg vagyok, mint az ördög. Ha 84 levelem nem érkezik túl későn, legyen szíves, olyan­ra csinálja a szakállamat, ahogyan itt erre a képre rajzoltam saját kezűleg, mert az utóbbi időben így növesztettem a szakállamat. De különben semmit se csináljon e kép szerint, és a legkevésbé az orrot. Es arra kérem, ne csinálja túl sűrűre és sötétre a sza­kállat, mert a szakállam nem sűrű. Mihelyt egészsé­ges leszek, felkeresem. Üdvözli tisztelője Petőfi S.” Petőfi levele Tyroler Józsefnek. Pest, 1847. nov. 24- Pest, 1846. (?) 85. Q 1. Csillárok, kandeláberek és falikarok a hajdani Szarvas vendéglőből 3. Fotó: Hatvány: Feleségek felesége/ 213. 4- Hársfa, fém 5. 1. átmérő: 145 cm - 2-3. átmérő: 110 cm - 4-5. átmérő: 92 cm - 6—7. szélesség: 70 cm; magas­sága: 120 cm 6. Ép, kopott 7. Nagykárolyi Evangélikus Egyházközség (Nagy­károly) 9. 1-3. Egy nyolckarú, negyvennyolc gyertya­tartós, és két nyolckarú huszonnégy gyertyatartós ívelt, indás-karos, dúsan faragott csillár, fehér­arany sávos festésű. - 4-5. Két nyolckarú, tizenhét gyertyatartós, háromszög alakú talpon álló kande­láber. — 6—7. Két nyolc gyertyatartós, rombusz ala­kú tartóval a falhoz erősített falikar. 12. A csillárok (és valószínűleg a kandeláberek és falikarok is) a hajdani Szarvas vendéglő bálter­mében függtek. (Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Er­délyben.) Egy egykorú divatlapban megjelent met­szeten jól látszik a két kandelláber. Az egyházköz­ség jegyzőkönyveiben az ajándékozásnak 1900-ig nincs nyoma. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom