Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
A Petőfi család életrajzi adatai
A PETŐFI CSALAD ÉLETRAJZI ADATAI 1818 előtt Hruz Adámnak, a költő anyai ági rokonának asztalosműhelye van Cinkotán; ebben a községben nyugszik az anyai nagyapa, Hruz János is 1818. szeptember 15-én Petőfi szülei, Petrovics István és Hruz Mária házasságot kötnek Aszódon 1822. január 1-jétől 1824. december 30-ig Petrovics István bérli a kiskőrösi mészárszéket 1823. január 1-jén a kiskőrösi evangélikus templomban megkeresztelik Petrovicsék első gyermekét, Sándort 1824. július 29-én Petrovics István három évre bérbe veszi a kiskunfélegyházi mészárszéket 1825. augusztus 18-án megszületik a költő öccse, István 1828. május 10-én Sándort Kecskeméten beíratják az elemi iskolába 1830 novemberében a család Szabadszállásra költözik 1831. szeptember 28-án beíratják a sárszentlőrinci algimnáziumba 1833. augusztus 27-től 1835 tavaszáig a pesti evangélikus, majd a piarista gimnáziumban tanul 1835. szeptember 1-jétől 1838. június 30-ig az aszódi gimnáziumba jár, tanára Koren István 1838. szeptember 1-jétől a Selmecbányái evangélikus líceum tanulója 1839. február 15-e táján elhagyja Selmecet, Pesten a Nemzeti Színházban statiszta, mindenes 1839 májusában Ostffyasszonyfára kerül Salkovics Péter családjához, itt megismerkedik Orlay Petries Somával 1839. szeptember 6-án Sopronban katonának áll, Grúcban, Zágrábban szolgál 1841. február 25-e körül Sopronban leszerelik 1841 május—júniusában Dunavecsén pihen szüleinél 1841 nyarán három hónapig vándorszínészkedik Tolna megyében 1841 októberében Pápán beiratkozik a gimnázium VII. osztályába, megismerkedik Jókai Mórral 1842 augusztusában Orlay Petriccsel meglátogatják Jókait Komáromban 1842 novemberétől Székesfehérvárott Szabó József színtársulatához szegődik 1842 karácsonyán mint Pönögei Kis Pál felkeresi Pesten Vörösmartyt és Bajzát 1843 januárjától április 7-ig Kecskeméten játszanak Szabó Józsefékkel 1843 tavaszán Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásával tartja fönn magát 1843. június végén Pestre utazik, két éjszakát Kemény Mihálynál, egykori selmeci diáktársánál tölt 1843 júliusának második felében Gödöllőre utazik fordítási munkáit elvégezni 1843 októberétől 1844. január 15-ig Debrecenben és környékén színészkedik, közben súlyos beteg 1844 februárjában felkeresi Egerben Tárkányi Bélát 1844. március 27-én a Nemzeti Kör elhatározza költeményeinek kiadását 1844. április végétől június közepéig Dunavecsén tartózkodik, szállása Nagy Pálék házában van, megkedveli Nagy Zsuzsikát, akihez néhány költeményt ír 1844. július 1-jétől a Pesti Divatlap segédszerkesztője 1844 nyarán Tóth Gáspár szabómester magyar nemzeti viseletét készít a költőnek 1844. október 12-én még egyszer, utoljára színpadra lép Egressy Gábor jutalomjátékában 1844. október 27-én megjelenik A helység kalapácsa című komikus eposza 1844 novemberében megjelenik a Versek 1842-1844. 1844. november 1-jétől 1846. április 24-ig szülei Szalkszentmártonban laknak, többször meglátogatja őket 1844. karácsony estéjét Vachott Sándoréknál tölti, születőben van szerelme Vachottné Csapó Mária húga, Etelke iránt 1845. január 7-én meghal Csapó Etelka 1845. január végén Vachottékhoz költözik, Etelke volt szobájába 1845. március 6-án megjelenik a János vitéz 40
