Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Kalla Zsuzsa: A Petőfi-relikviák története
relikviára: fennmaradásra, átörökítésre nagyobb esélyük volt a művekhez vagy ismert életrajzi eseményekhez kötődő tárgyaknak. A relikviák sorsát jócskán befolyásolta a történelmi helyzet. Nyilvános megemlékezésre a szabadságharc után sokáig nincs lehetőség, a kéziratokat rejtegetik, befalazzák, de az emléktárgyak veszélytelenek, lehetőséget nyújtanak az egyéni, családi kegyelet gyakorlására. Petőfi fiatalon hal meg, kortársai élnek még a századfordulón is: Jókai 1904-ben hunyja le a szemét, A négy ökrös szekér Erzsikéje - Sass Erzsébet - még részt vesz a Petőfi-Ház 1909-es megnyitóján. A Petőfit ismerők négy-öt évtizeden át ismétlik, csiszolják visszaemlékezéseiket, élményeik adomákká, a sokszor ismételt történetek valósággá válnak a következő generációk szemében, innen a Petőfi-kutatás közismert szkepticizmusa a Petőfi- Ház „kincseivel” szemben. Ugyanakkor az a tény, hogy a korszak tanúinak sokasága él még, némiképpen visszafogja a tódítók, nagyotmondók mesekedvét. Az, hogy a Petőfi-tárgyak soha sem találkoztak, nem kerültek egy intézménybe, az irodalmi közvéleményt megosztó szekértáboroknak, a Petőfi Társaság híveinek és ellenzőinek köszönhető. Petőfi István, Orlay, Gyulai, Török Károly, Szász Károly a Kisfaludy Társaságnak, a Nemzeti Múzeumnak, az Akadémiának ajándékozza kincseit. Szendrey Júlia leszármazottai, Jókai Mór és a nagy dinasztiák, Laukáék, Sassék, Szigligetiék, Enrich- ék, Egressyék a Petőfi Társaság mellett szavaznak, és e kiterjedt rokoni-ismerősi kapcsolatokkal rendelkező családok segítik a szerteszét szóródott ereklyék gyűjtésében Ferenczi Zoltánt, Kéry Gyulát. Az Arany család, elsősorban Arany László maga is gyűjtötte az ereklyéket, özvegye a Petőfi Társaságra bízza a Petőfi vonatkozásúakat. Széli Piroska ezzel szemben a Kisfaludy Társaságnak ajándékozza nagyapja 48-as relikviáit. Petőfi István hagyatékából került a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába a talán leghitelesebb és legkevésbbé ismert tárgycsoport, a Petőfi útidobozában fennmaradt néhány relikvia. Petőfi István bátyja iratait a Kisfaludy Társaságra hagyja, de erről a dobozról valószínűleg megfeledkezett, Geiszt Gáspár, akinek csákói birtokán volt intéző, küldi el a Kisfaludy Társasághoz 1889-ben. A doboz tárgyai negyven évig érintetlenül hevertek. Mikes Lajos 1928-ban a Lantos Magazinban röviden ismerteti a Kisfaludy Társasághoz került ereklyéket, két évvel később egy regényes Szendrey Júlia életrajzban is említést tesz e tárgycsoportról. Ezután újabb hatvan évig nem kerültek muzeológus kezébe. A költő öccse tudatosan gyűjtötte a kortársaktól a kéziratokat, tárgyakat. Tudjuk, hogy például Teleki Sándor is ad neki egy íróasztalt megőrzésre. Petőfi Zoltán végrendeletének megfelelően tőle is hozzá kerülnek Petőfi legfontosabb kéziratai. Készíttetett egy nagy bőrdobozt kis réztáblával bátyja ereklyéinek, ez halála után a Nemzeti Múzeum Könyvtárába került. Sok mindent neki adott Szendrey Júlia, s mint az akadémiai anyag sejteti, Aranyék is. Petőfi István nem szívesen válik meg a relikviáktól, talán csak egy-egy kevéssé irodalmi jelentőségűt ajándékoz el. 1880. április 28-án, Csákón kelt végrendelete azért fontos, mert ebből sejthető, kik örökölhették a hagyatéki leltárban nem szereplő tárgyakat: „Könyveimet és annak szekrényét hagyom Hor- vát Árpád és Ilona rokonaimnak. Szülőim és bátyám arczképeivel rendelkezzék Orlay Soma úr, ki azokat festette is. Puskáimat T. Geiszt Gyula úrnak hagyom emlékűi. Geist Gáspár úr válasszon könyveim közűi emlékűi 3 müvet tetszése szerint, mit Horvát Árpád és Ilona rokonaim nem ellenezhetnek. Bátyám kéziratait, szekrényével együtt a Bpesti múzeumnak hagyományozom. 3 darab sorsjegyemet Gailhoffer Antónia asz- szonynak hagyományozom.” (PIM Kt. V. 45597365. 1.) Az 1880. május 8—9-én kelt hagyatéki leltárból esetleg azonosítható a három fényezett íróasztalírószekrény egyike, a két pipa, a katalógusban is szereplő vörös köves gyűrű, az akadémiai érem és a katonai érdemjel. (PIM Kt. V. 4559-/365. 2.) Ugyanakkor bizonyos, hogy mivel közvetlen örököse nem volt, Petőfi István háztartásának, tárgyainak egy csoportja a család Hrúz-ágához kerül. Szendrey Júlia még életében Petőfi Zoltánnak adta apja írásait, ereklyéit. Hagyatékából a maradék Petőfi vonatkozású iratok, ereklyék egy részét Petőfi István elkérhette. Júlia személyes tárgyait lánya - Machek Gusztváné Horváth Ilona - juttatja el a Petőfi Társasághoz. 1910-ben menye, ifj. Horváth Árpádné, később özv. Mirkovszky Gézá- né, Greguss Gizella ad el a Széchényi Könyvtárnak nagyobb mennyiségű Szendrey Júlia vonatkozású anyagot, amelyben Petőfi Zoltán jó néhány aprósága is fönnmaradt. Ezeket féltestvére, Ilona tehette el emlékül. 14
