Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
ezennel hitelesen bizonyítom, hogy [...] az 1849- halálfejes, kézi munka pedig édes anyám sajátkezű munkája. Kelt Bpesten 1907 okt 20án Machek Gusztávné sz. Horváth Ilona” (Machek Gusztávné nyilatkozata) 13. „Nyúgodalom, mely elszállottál a mi szivünkből, / Szállj ide e sírnak drága lakója fölé. / Eletet és örömet adnánk a férj s az apának, /Se kőnél egyebet nem lehet adni neki! / Állni soká fog e kő; hamarabb elporlik azonban, / Mint lelkűnkben ama bánat, amelyet okoz.” Sírvers (kétes hitelű) 14- A Petőfi Társaság Petőfi Sándor relikviáival kap- csolatos iratai. PIM Kt. V-an V. 4559/354/6. 1849. 208. 1. Szendrey Júlia piros sapkája 2. Gyűjteménybe nem került. 12. „Kényelmes kereveten pihent Petőfi Sándor álmainak képe, úgy elmélyedve Sand egyik regénye olvasásába, hogy pillanatokig észre sem vette közelítésemet. - Öltözete, - mint később szemügyre vettem, fekete selyem szoknyához, mintegy térdig érő sajáttságos szabású kaftán volt, tarka virágokkal elhintett foulardból, nyitott, bő ujjakkal s meglehetős pongyola derékkal; — fején, rövidre vágott körhajához kis piros szerb sapkát viselt, hosszú sötét kék bojttal, — míg szájában cigaretta füstölgött, kedves, gyöngyvirág illattal töltve be a szobát.” (Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Emlékiratok. I.) 14- Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Emlékiratok. I-II. Bp. 1887-1889. Pest, 1850. 209. 1. Szendrey Júlia szekfűbokrétája 2. Elveszett 10. A Petőfi Társaság anyaga, Machek Gusztávné Horváth Ilona, Szendrey Júlia leányának adománya, Kéry Gyula gyűjtése 11. 1911/79/52.; 1916/40/31.; 1926/53/31. 12. „Nyilatkozat mely szerint alólirott mint Szendrey Julia leánya - a Petőfi-társaság kérésére ezennel hitelesen bizonyltom, hogy édes anyám tulajdona volt: [...] és az elszáradt virág csokor, melyet 1852 jul. 22 ikén politikai okokból 1 napi börtönben léte alatt viselt [...] Kelt Bpesten 1907. okt 20án Machek Gusztávné sz. Horváth Ilona „(Machek Gusztávné nyilatkozata) - „[...] egy porla- dozó szekfűbokréta. Ezt tisztelői küldték Júliának 1852-ben, mikor mint politikai fogoly egy napig a régi Neugebaude börtön — lakója volt.” (Kéry Gyula: A Petőfi-ház ereklye-gyűjteménye. 331.) Lásd még a 210. sz. tárgyat. 13. „Szabadságért küzdött az ifjú, / S börtönbe dobták, ottan űl, / És meg-megrázza és átkozza / Bilincsét nagy kegyetlenül. / Bilincse ekkép szóla hozzá: / ’Csörgess, de oh ne átkozzál! / Csörgess, ifjú, csörgésem átok, / Mely a zsarnok fejére száll!’” A bilincs 14- A Petőfi Társaság Petőfi Sándor relikviáival kapcsolatos iratai. PIM Kt. V. 4559/354/6. - Kéry Gyula: A Petőfi-Ház ereklyegyűjteménye. = Petőfi-Alma- nach. Szerk. Ferenczi Zoltán. Bp. 1909. Pest, 1852. 07. 22. 210. 1. Szendrey Júlia börtönemléke, dobozban 2. Elveszett 4- Doboz: üveg, papír 5. Doboz: 12,5 X 9,7 x 2,7 cm 9. Téglalap alakú fehér doboz, üvegtetővel, fedelének peremét nyomott mintás aranycsík díszíti. A doboz tetején ráragasztott leltári szám: „31”, felirata: „1852. julius 22ik (börtönemlék)”. 10. A Petőfi Társaság anyaga 11. 1916/40/31.; 1926/53/3 la. 12. A tárgy az 1916-os leltárkönyvben még ceruzás bejegyzésként szerepel, valószínűleg 1911-1916 között került a gyűjteménybe. Lásd még a 209. sz. tárgy jegyzetét. 210 164