Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
- Ez a fő, Hannibal is ezt a kettőt nem tudta. - Az igaz, hogy ez nem mi[n]dennapi dolog. Nem dicsekvésből mondom, mert nem az én érdeme [m], hanem az isten ajándéka” Párbeszéd Bemmel Vajdahunyad, 1849. 04. 14195. « 194 Középen ovális, világoskék alapon, kopaszodó, barna hajú, körszakállas, bajuszos férfi elmosódott képe látható. Barna, piros paszományos atillát visel, vállára kék színű, vörös galléros ruhadarabot vetett. A képet egy-egy zöld olajág keretezi, alul zöld szalag fut keresztbe. Felette kétoldalt egy-egy piros, illetve világoskék szalagvég látszik. A baloldaliak felirata: „Megyeri?], Piski”, a jobboldaliak olvashatatlanok. A tok hátlapja piros selyemszalaggal feltámasztható, a felül rögzített karikával akasztható. 10. A Petőfi Társaság anyaga, a László nővérek adománya, Kéry Gyula gyűjtése 11. 1911/76/29.; 1916/44/55.; 1926/57/55. 12. „Bem mellképe 1849-ből, amelyet Petőfi nyomtattatott és osztott ki Bem katonái közt.” (1911) Lásd még a 193. sz. tárgyat. 13. „Sokan elhagytanak, te / Rendíthetetlenen agg / De úgy-e téged, úgy-e / Én el nem hagytalak? // S lépésid mind halálig / Követni is fogom, / Oh Bem, vitéz vezérem, / Dicső tábornokom!” Négy nap dörgőtt az ágyú... Hannibálról szólván, tudja [ön,] kit tartok én hozzá olly hasonlónak, a menynyire csak hasonlíthat két ember egymáshoz [?] - Nos? — Ont, tábornok ur. - Tudja isten, ennyit nem igényiek. Én csak egyet tudok vagy is nem tudok; azt nem tudom, mi a félelem és csüggedés. 1. Petőfi kokárdája 4. Selyemszövet, üveggyöngy, üveg, fém 5. Kokárda: 5 X 4,5 cm; keret: 21,5 X 16 cm 6. Ép 7. Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) 8. 1895.31.62. 9. Piros-fehér-zöld selyemszövet ovális formára összehúzva, közepén óarany, piros, fehér, zöld, szürke üveggyöngyből fűzött korona nélküli magyar címer. A kokárdát a hitelesítő levellel együtt barokkos keretbe foglalták. A nyilatkozat szövege: „E kokárdát Petőfi Sándor adta 1849-ben Budapesten Hajós Kálmán urnák, midőn ez a költő családja körében, mint jó ismerős időzött — Hamary Dániel pedig Hajós Kálmántól kapta emlékül. 1879, junius 15kén Székesfejérvárott.” 10. Hamary Dániel ajándéka, a hitelesítő nyilatkozatot maga írta és foglalta keretbe a kokárdával együtt 1879-ben. 12. Hamary Dániel (1826-1892), a márciusi napok résztvevője, orvostanhallgató, később nemzetőr volt Tatán, Komáromban. 13. „Hagyjátok el azt a piros-fehér-zöld színt, / Lejárt az ideje! / Más szín illeti most a magyar nemzetet: / Piros és fekete. / Fessük zászlainkat fekete pirosra, / Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa.” Fekete-piros dal 155
