Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
írással rájegyzés: „a kevesebb a Petőfi Sándor hajából való.” 10. Török Károly hagyatékából 12. Török Károly, aki Gyulai Pálnak - Petőfi sógorának - gyermekeit tanította, gyűjteni kezdte Petőfi könyvtárának maradékát, kéziratait. 1869. febr. 24-én szerezte meg „Petőfi ceruzás és hajfürtös jegyzőkönyvét”. A tárgy 1875-ben az ő hagyatékából kerül a Nemzeti Múzeumba. (Sebestyén Gyula: Petőfi ereklyéi a Magyar Nemzeti Múzeumban.) A jegyzőkönyv lapjain autográf versfogalmazványok: Utón vagyok s nem vagy velem, a Szülőföldemen című költemény első versszaka, A bokor a viharhoz■ Az utóbbi alatt a keletkezés dátuma: „Zugliget, 1848. szeptember 8.” Szendrey Júlia kézírásával. Az ő feljegyzései a Pesten hagyott és a Pestről elhozott ruhaneműikre vonatkoznak. 13. „Lassabban, haragos lelkek testvére, vihar, hogy / Lombjaim árnyékát szét ne zilálja dühöd! / Szentegyház vagyok én, e fészek bennem az oltár, / Es ezen oltárnak papja a kis csalogány. / Hadd dicsérje, ne bántsd, éneklésével az istent, / A természetet, a szent közös édesanyát.” A bokor a viharhoz 14- Petőfi-album. [ 1908.(/Sebestyén Gyula Pest, Szabadszállás, 1848. 06. 170. 1. Ziger Imre karosszéke 2. Gyűjteménybe nem került. 12. Ziger Imre mészárosnál dolgozott székálló legényként Petrovics István az 1820-as években. Az ismeretség akkor is megmaradt, amikor Petrovicsék elköltöztek Szabadszállásról. A költő is náluk szállt meg, amikor itt járt. Zigerék bőrhuzatos fa karosszékében (ezt később szövettel vonták be) szeretett olvasni, jegyezgetni. Az 1848-as képviselőválasztás idején is náluk vendégeskedett feleségével. Ziger Imre lánya, Ziger Borbála később férjével Kiskunhalasra került, és magukkal vitték a relikviákat: a karosszéket és a tollat. (Lásd a 171. sz. tárgyat.) A szék 1942-ben még Gyenizse Károly, Ziger Imre dédunokája birtokában volt Tompán. (Berényi János: Ismeretlen Petőfi emlékek.) 14. Berényi János: Ismeretlen Petőfi-emlékek. Sorsunk 1942. 9-10. sz. Szabadszállás, 1848. 06. 171 171. 3 1 * * * * * * 8 9 10 * 12 1. Strucctoll Petőfi kalapjáról 4. Szaru 5. Hossza: 28 cm; szélessége: 12 cm 6. Ép, kopott 7. Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubja (Budapest), a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának letétje 8. 567. 9. Szürke, tömör tollazatú, strucctoll 10. Szász Károly ajándéka a Kisfaludy Társaságnak 12. Ezt a strucctollat 1848 júniusában viselte Petőfi, nemzetőri kalapja mellett, a szabadszállási választások idején. ([Sz.n. ]; Egy ereklye Petőfitől.) Berényi János a szabadszállási relikviákról írva, piros toliról beszél mint kortesjelvényről. [Ilyet visel a költő Orlay: Petőfi Mezőberényben című képén.] Adatai szerint, amikor Petőfinek ellenfele választói elől menekülnie kellett, Ziger Imrének, szállásadójának ajándékozta. (Berényi János: Ismeretlen Petőfi-emlékek.) A toll további sorsát lásd a 170. sz. tárgynál. — „Vasvári Pál, kalapján félöles hattyúfehér tollal jelent meg. - Fiúk! - szólt azzal az ő megnyerő kedves modorával — nézzétek e tollat, a legszellemesebb, legműveltebb s leghazafiasabb grófnők egyike tűzte kalapomra. Büszkévé tesz! Jókai Mór is megrázta a kalapját, melyen hasonló toll lengett. - E tollat az ország legelső és legnagyobb művésznője adta. Boldoggá tesz. Lisznyai Kálmán is lekapta fejéről pörge kalapját, melyen megfakult strucztoll görnyedezett s lelkesedéstől szikrázó szemekkel szólt: - Ezt a hazafias érzelmek eszményesített Angyala a saját... - Szárnyaiból tépte, - vágott bele gúnyosan Petőfi. [...] A Vasvári-toll, meg a Jókai-toll hallatlan mozgalmat támasztott Pesten. Egy nap alatt valamennyi divatárusnő minden tollkészlete még 140
