Kalla Zsuzsa: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái (Budapest, 2006)
Katalógus
7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.251. 9. A jegygyűrű az ereklyetartó ablakának felső pereméhez rögzített vékony aranyláncon függ. A gyűrű asszimetrikus, egyik oldala elkeskenyedő. A vastagabb oldal belsején bevésés látható: „J. S. 1847.”. Mellette a benyomott jelzés: „R N. Pest”. A mester- jegy alapján megállapítható, hogy a gyűrűt a pesti Király utcai Prandtner ötvösdinasztia egyik tagja készítette. A réz ereklyetartó talprésze fekvő ovális alakú, lapos, széles peremmel. Az enyhén íveken emelkedő talprészhez csatlakozik a lefelé fordított szabálytalan háromszög alakú fogórész, amelynek mindkét oldalán kis puttófej látható. Az ereklyetár- tó felső része lapos, álló, szabálytalan körvonalú ovális lap. Középen ovális, a síkból kiemelkedő peremű, metszett üvegű, nyitható „ablak” található. Az ereklyetartó egész felületét indás, virágmintás, gazdag díszítés borítja. 10. A Petőfi Társaság anyaga, özv. Schneider Já- nosné Hruz Anna adománya Pozsonyból, Kéry Gyula gyűjtése. Az ereklyetartó Benczúr Gyuláné adománya. 11. 1911/86/97.; 1916/48/89.; 1926/62/89. 12. „E bizonytalan állapot azonban nem tartott sokáig, Szendreyék végre is belátták, hogy Júliát le nem beszélhetik szándékáról, s alig egy hét elteltével e találkozás után, Szendrey utasított, hogy menjek Petőfihez, s mondjam meg neki, hogy ’csináljanak, amit akarnak’. Egyszersmind felszólított, hogy kérjem fel a helybeli papot s valami bizalmas nőt, akik találkozásukkor jelen legyenek, mivel a szülők nem akarnak jelen lenni. E megbízás folytán én azonnal leszaladtam a legközelebb lakó Tomasek is- pánnéhoz (aki Lauka Gusztáv nővére volt), onnét a helybeli paphoz és Petőfihez, s rövid időn együtt voltak mind a négyen a vár egyik termében. Augusztus 5-én történt e találkozás, melyen mindjárt meghatározták az esküvő napját is, mely szeptember 8-ára tűzetett ki.” (Sass Károly: Adatok Petőfi házassága történetéhez• Halasi Újság 1883. szept. 2. és 9.) 13. „Itt a gyűrű, itt a gyűrű, / Itt van végre ujja- mon! / Itt van ajka, itt van ajka, Itt van végre ajkamon!” // Oh mi édes, oh mi édes / A csók piros aja- kán! / A kerek világnak minden / Édessége itt van tán.” Augusztus 5'dikén - „Leestem ugyan a szabadság szárnyáról, / Be vagyok kerítve egy kis karikába, / De mért kívánkoznám ki e karikából, / Midőn minden gyönyör ide van bezárva?” Arany Jánosnál 14- Hatvány II. 156. /Sass Károly Erdőd, 1847. 08. 05. 103 103. O 1. Petőfi házisapkája 4. Vászon, pamut, fémszál 5. Hossza: 26 cm 6. Ép, fakult 7. Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 8. R. 62.355. 9. A csúcsos, barna sapka rejtett bővülésű, pereme és oldalvarrásai aranyszínű fémszállal díszítettek, a sapka csúcsán ugyanebből az anyagból készült bojt van. A hímzés szürke, fehér, piros, sárga, kék színű stilizált virágminta. 10. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található házisapka talán azonos azzal a tárggyal, ami Petőfi Zoltántól került Kolozsvári Lajos pesti szabómesterhez, majd Jókaihoz. (Lásd lent.) 12. A sapkát Szendrey Júlia mint menyasszony hímezte Petőfinek. Petőfi Sándor 1848-ban használt jegyzőkönyvében, amelybe Szendrey Júlia is felírogatott dolgokat, az „S. elhozott ruhái” cimű jegyzékben két házisapka szerepel. (OSZK Kézirattára, Fond VII/85.) - „Jókai Mór szombaton egy nehéz selyemből horgolt vörös színű házi föveget kapott ajándékba Kolozsvári Lajos pesti szabómestertől. [Ez a leírás csak emlékeztet a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött tárgyra.] A föveg különös becse abban áll, hogy a Petőfié volt, melyet egykor neje készített neki menyasszony korában. Egyetlen fia később megszorulva, eladta azt csekény pénzért, Kolozsvári Lajos pedig harmad kézből megvette magának, mígnem most csinos tokban Jókainak ajándékozta, aki rögtön ráismert, miután egykor sokszor látta 98
