Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Az Alomfejtéstől A Napsugár-fiúkig
Az Álomfejtéstől A Napsugár-fiúkig FŐSZEREPEK A MADÁCH SZÍNHÁZBAN (1970-1980) Váratlanul nyugdíjaztatja magát. Egyéniségéhez jól illene az a nyelvi fordulat, hogy nyugdíjba „vonul”, ám ő nem „vonul”, nem is „megy”; inkább „önmagát nyugdíjazza”. Az évadzáró társulati ülésen, 1970 nyarán, feláll, órájára pillant, mintha csak a pontos idő érdekelné, majd - csaknem négy évtizedes Nemzeti Színházi tagság után - közli, hogy távozik. Emlékezetes „abgang”. Talán Both Béla igazgatóval különbözhetett össze; hiába kért fizetésemelést. Az előző években vonult nyugdíjba a régi pályatársak közül Olthy Magda és Makláry Zoltán. Nem sokkal ezután távozik majd Bessenyei Ferenc, hogy a Madách Színházban folytassa pályáját. Édesapám is ezt a konkurens társulatot választja. Velük köt állandó szerződést, amely lehetőséget kínál számára még a szerepajánlatok közötti válogatásra is. Ráadásul anyagilag jobban jár, hiszen nyugdíjasként összességében többet kereshet. A hagyatékában fennmaradt levélváltás tanúsága szerint a következő nemzeti színházi igazgató, Marton Endre szép levélben hívja vissza, „mert nagyon hiányzik”. Meg is egyeznek, ám romló egészségi állapota már nem engedi, hogy a Madách Színházban vállalt szerepek mellett visszatérjen a Nemzeti Színház színpadára is. „A nyugdíj nem jelenti azt, hogy végleg visszavonultam - nyilatkozza. - Ezentúl is örömmel vállalok szerepet színházban, filmen és televízióban, ha szükség van rám.” Olyannyira szükség van rá, hogy szinte azonnal tucatnyi ajánlattal keresik meg. Talán sohasem játszik annyit és annyira sokfélét, mint éppen a nyugdíjaztatása utáni évadban. Folyamatosan rádiózik (Iliász, Mester és Margarita), tévézik (Kótavár, A revizor), filmezik (Utazás a koponyám körűt), továbbá fellép a Thália és a Madách Színházban, valamint az Irodalmi- és az Egyetemi Színpadon. Mindezt hatvanötödik életévében, egyetlen, az 1970-1971-es szezon alatt. * * * Az Irodalmi Színpad (a jelenlegi Radnóti Színház) 1970-ben mutatja be Hubay Miklós új drámáját. Édesapámat maga az író kéri fel első „nyugdíjas” szerepére: „Nemrégiben felhívtam. Hogy tudom, a Nemzeti Színházban minden este játszik, 162
