Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)
Tartalom
22. A Jupiter, mivel kijelölt helye a fagy és a meleg vidékén... Háromnapos lakoma folyik Mátyás király udvarában, amelynek résztvevői a királyi páron kívül a kor jeles humanistái, köztük a tudós Galeotto Marzio, Bánfi Miklós, az Aragóniai-ház tagjai, államférfiak, hadvezérek, egyházi méltóságok. A lakomán a fő témán kívül, nevezetesen, hogy melyik az előbbre való erény, a szüzesség avagy a házasélet tisztasága, sok egyéb érdekességről is beszélgetnek a szereplők. Antonio Bonfini röviden csak Symposionnak emlegetett művével 1486-ban érkezett meg a budai várba. Kötetünkbe csak olyan részleteket válogattunk e műből, amelyekben Mátyás, a király mesél az asztaltársaság és felesége, Beatrix okulására. Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról, I—II., ford. Muraközy Gyula, Budapest, Szépirodalmi (Magyar ritkaságok), 1985, II-, 38—44, 56—5726. Miután Magyarországon híre ment... A. Bonfini: A magyar történelem tizedei, III. tized, 9. könyv, 696—69728. Egén orsgággyűlés alkalmával... Thuróczi János 1476-ban kezdte el írni történeti művét, A magyarok krónikáját, amely nyomtatásban 1488-ban jelent meg Brünnben és Augsburgban. Mátyás comes úr királlyá választásáról, ford. Kardos Tibor. A renaissance Magyarországon, válogatta, a jegyzeteket írta Kardos Tibor, Budapest, Szépirodalmi, 1961, 273—27732. A magyarok vissgasgergett királyukkal sietnek Budára... A. Bonfini: A magyar történelem tizedei, III. tized, 9- könyv, 7053j. Mátyás megválasgtása... Janus Pannonius: Mátyás megválasztása Magyarország királyává (1458), ford. Kálnoky László; Könyörgés ay istenekhez a török ellen hadba induló Mátyás királyért (1458), ford. Illyés Gyula. ]anus Pannonius. Magyarországi humanisták, vál. Klaniczay Tibor, Budapest, Szépirodalmi, 1982, 46—4736. Eg^idő tájt ag^irigyek mesterkedése... A. Bonfini: A magyar történelem tizedei, III. tized, 10. könyv, 723—726. ejt. A Mantovai Kongresszuson... Enea Silvio Piccolomini, aki 1458-ban II. Pius néven lett pápa, tizenhárom könyvben írta meg önéletrajzát és saját korának történetét, melyben többször is foglalkozott Magyarországgal. II. Piusgpápa feljegyzései, ford. Bellus Ibolya és Boronkay Iván, szerk. Kőszeghy Péter, Budapest, Balassi (Történelmi források II.), 2001, II/1, 14X• 42. A vlachok népe a Duna túlsó oldalán lakik... II. Piusgpápa feljegyzései, II/2, 501—503.
