Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
furcsa kettősséget eredményez. E feljegyzések tartalmát eddig nem ismerő olvasók számára Lesznai lírája és regénye, a mesék világa, az illusztrációk, az ornamentális tervek és a naplók írásképének puha, gömbölyded betűi egy egészen más képet sugallnak, mint ami a szövegekből tartalmilag kirajzolódik. Ennek alapján Lesznai személyiségének erős vonása volt a ráció, a tudatos, következetes gondolkozás, a logikus ok-okozati összefüggések végigkövetésének vágya: a naplók lapján egy olyan egyéniséget látunk, aki szüntelen válaszok után kutatott, igyekezett megérteni önmagát és a világot - nagyon következetesen, nagyon keményen, nagyon célratörően, mások idejét, energiáit sem kímélve.9 Önmagát világa tanújának tekintette, és e szerepnek megfelelően szinte kényszeresen rögzítette korának és környezetének szellemi és társadalmi történéseit, a körtvélyesi „Jardin Paradis”-ban, a Bálvány, a Csaba, majd a Fáik Miksa utcai szalonban, korábban a Vasárnapi Kör összejövetelein Budapesten, illetve közösségi-pedagógiai feladatai kapcsán a Tanácsköztársaság ideje alatt, majd élete végén az Egyesült Államokban. A napló típusáról szólva korábban megállapítottuk különleges szerepét: szellemi-lelki-spirituális munkanapló voltát. Ezt a szövegképbe épített különféle „alkalmazások”, „segédletek” is megerősítik. Lesznai Anna naplóihoz tartalomjegyzéket gyártott. Beszámozta a lapokat, és külön oldalon a tartalomjegyzékben az oldalszám mellett egy-egy, a témára utaló megjegyzést szerepeltetett. A tematikus jelzőszót néha a lap sarkába írta fel. Színes ceruzával húzta alá és kommentálta - feltehetően a szöveg írásánál későbbi időpontban történő feldolgozás alkalmával - az eredeti bejegyzéseket. Az is előfordult, hogy a tartalomjegyzéket nem magába a füzetbe, hanem különálló lapokra írta fel, és úgy csatolta a naplóhoz (pl. 43/6). A fontosnak tartott fejtegetések mellett a lapszélen - szintén színes ceruzával - vastag álló vonalakat húzott, a továbbgondolásra váró szövegrészek mellé nagy kérdőjeleket tett (pl.: színes ceruzás megjegyzés a margón, majd reflexió a szöveghez: „Ha meg tudok jeleníteni médiumot” (pl.43/11). A szöveg írásától annak eltérő idejű olvasását és feldolgozását feltételezik a szavakhoz más tollal írott, megcsillagozott betoldások és lapszéli jegyzetek. A munkanapló jelleget pedig még egyértelműbbé teszik a később nyomtatásban megjelent verseinek részletei, illetve cikkeinek fogalmazványai. A PIM-ben őrzött hagyatékban például a mesefüzetekben - ahogy arra Szilágyi Judit is felhívta a figyelmet10 -, a különböző kéziratos forrásokra oda-vissza utaló megjegyzéseket találhatunk. Eszerint Lesznai „átjárt” a naplója és más feljegyzései között. Lesznai naplójának jelentős részét teszik ki az álomleírások és a mesevázlatok. így például a 3670/43/4 leltári számon nyilvántartott kötet belső borítólapjára ezt írta Lesznai: „Napló IV/b, és a Ill-ból átírt mesék. Ajó Isten segedelmével.” 9 Erről a „kíméletlenségről” például Balázs naplóbejegyzései is árulkodnak, mikor lejegyzi, hogy ugyan a beszélgetőtársak már mind kidőltek, de a Logody utca „díván-hajóján” hajnali négykor Lesznai még mindig kitartott, és folytatta az este elkezdett eszmefuttatásait. 10 L. Szilágyi Judit Idődíszítés - Mesék és rajzok című kötethez írott utószavában. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, Hatvány Lajos Múzeum és a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadása, 2007. 152. old. 9
