Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

Mannheim Károly (1893-1947): szociológus, filozófus, a tudásszociológia megteremtője. A budapesti egyetemen tanult (Alexander Bernát tanítványa volt, majd Zalai Béla és Lukács György hatása alá került), itt szerzett doktorátust 1918-ban. A Tanácsköztársaság alatt egyetemi tanárrá nevezték ki, utána Bécsbe emigrált, majd Németországban telepedett le, ahol a heidelbergi egyetem magántanára, majd 1930-tól Frankfurtban professzor lett. 1933-ban Londonba költözött, ahol haláláig a London School of Economics tanára volt. Legfontosabb munkái magyarul is megjelentek: A konzervativizmus, (1994), A gondolkodás struktúrái (1995), Ideológia és utópia (1996). Mannheim a Vasárnapi Kör tagja, Lesznai közeli tárasaságbeli ismerőse volt. Lesznai naplói több, az ő részvételével lezajlott bezsélgetést rögzítenek.

Marót Károly (1885-1963): klasszika-filológus, egyetemi tanár. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd középiskolában tanított. 1917-ben lett a kolozsvári egyetem magántanára, majd 1924-től a szegedi egyetemen tanított klasszika-filológiát. Jelentős volt irodalmi-tudományos munkássága, amely a görög eposz korát (különös tekintettel Homéroszra) és etnográfiai vonatkozásait tárgyalta. Főbb művei: A vallás egyénlélektani gyökerei (1919); Homérosz harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (1926); Goethe görögsége (Szeged, 1932); Homérosz „a legrégibb és legjobb” (1948); A görög irodalom kezdetei (1956).

Mihályi Ödön (1899-1929): kisgyerekként a felvidéki Somoson nevelkedett, ahol édesapja az Andrássy grófok birtokát bérelte. Tizenhat éves volt, amikor első írásai megjelentek a Kassai Napló ban. írásainak háborúellenes hangja miatt eltanácsolták a piarista gimnáziumból és a család döntése alapján Budapesten folytatta tanulmányait. Hamarosan Kassák és körének vonzásába került. Érettségi után beiratkozott az egyetemre és filozófiát hallgatott. A Tanács- köztársaság bukása után visszaszökött Kassára. Nem sokkal ezt követően, 1920 karácsonyán ismerkedett meg Spiegel Magdolnával, akivel később házasságot is kötött. 1922-29 között a Kassa mellett fekvő Bogdány községbeli birtokukon éltek, és innét gyakran tettek látogatást a közelben fekvő Körtvélyesre. 1929-ben egy úrvezetői autóversenyen halt meg egy ütközés következtében. Mihályi Gábor, Mihályi Ödön fia 2002 júniusában felidézte53 körtvélyesi éményeit, mikor kisgyermekként találkozott Lesznai Annával a Moskovitz család körtvélyesi birtokán. Emlékei között Lesznai Anna megjelenése él nagyon elevenen: mindig hatalmas fekete vagy sötét színű „lebernyegeket” viselt. Esténként a társaság petróleumlámpa fényénél a szalonban üldögélt, beszélgetett, ahol Lesznai szívesen vette ölébe a kisfiút és mesélt neki maga költötte meséket, amiket ott és akkor talált ki. A PIM Kézirattára igen fontos, Mihályi Ödönhöz írott Lesznai-leveleket őriz olyan kérdésekről, amelyek más dokumentumokban nem bukkanank fel, pl. „Miért fáj más íróknak, ha az ember egy vagyonos író?”, „A pénz gátolja-e a tehetséget?”, „Kell-e bűntudatot éreznie az írónak, ha nem a megélhetéséért ír?”54

5S Emlékezések a szerző birtokában.

54 PIM Kézirattára V 2293 / 144. A levél megjelent az Enigma című folyóirat tematikus Lesznai-számában. „Nehéz a falu költőjévé lenni” - Lesznai Anna levele Mihályi Ödönnek. Közli: Török Petra. Enigma 51. kötet, 2007. 42-45. old.

515