Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

már ekkor megkezdte a Közoktatásügyi Népbiztosság felkérésére a 8 osztályos alapiskola és a 4 osztályos középiskola rajztanításának újjászervezéséhez alapul szolgáló tervezet kidolgozását. Művészetpedagógiai írásainak ez az első változata pontosan nem azonosítható, ám fennmaradt tervezeteiből és későbbi gyerekesztétikai vázlatokból rekonstruálhatók elképzelései.134

1919. július 21-én a Magyar Nemzeti Múzeum átszervezése kapcsán merült fel Lesznai neve.135 * Egy modern néprajzi alapokon álló intézetet kívántak létrehozni Néptudományi Intézet és Múzeum néven, ahol Bartók Bélával együtt kívánták alkalmazni. A néprajzi csoport intézményi részlegének, ahova Lesznai Anna került volna, a tárgyak megszerzése, leltározása, feldolgozása, raktározása, konzerválása, kiállításra való előkészítése, kiállítása és a kiállított anyagra vonatkozó népszerű leírás elkészítése lett volna a feladata, azaz Lesznai a mai értelemben vett muzeológusi munkakört töltött volna be. A csoport vezetőjének az előterjesztés írója Seemayer Willibaldot, a néprajzi osztály akkori igazgatóját, helyetteséül pedig Lesznai Annát javasolta, akinek a fentiek mellett elsődleges feladata a népművészeti csoport megszervezése lett volna.

Lesznai Anna, 1920-as évek; magántulajdon

134 L. PIM Kézirattár: Az elemi iskolák számára kidolgozott művészetpedagógiai tanmenete (V 3670/15); Művészet- pedagógiai írásai és jegyzetei, előadásai, angol (V. 3670/29; V 3670/33; V 3670/34.; V 3670/35; V 3670/38).

135 Dr. Kenczler Hugó feljegyzése a Magyar Nemzeti Múzeum átszervezéséről. (1919. július) Közölve: A magyar múzeumügy. I. m. 279-283. old.

39