Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
„Elveszett, ami verset írt bennem” - Élet az Amerikai Egyesült Államokban Lesznai Anna, a körtvélyesi kert háziasszonya 1939 nyarán hajóra szállt, letelepedett az Egyesült Államokban, és 1966-ig — haláláig — New Yorkban élt. Bár 1965-ben és 1966-ban Magyar- országra látogatott, de Körtvélyesre sohasem tért vissza.207 Amerikába utazásuknak apropójául egy előadássorozat megtartására szóló meghívás szolgált, aminek Lesznai eleget is tett, és 1939 nyarán az Ohio-beli Sanduskyban 6 hetes művészeti kurzust és öt nyilvános előadást tartott a magyar művészetről. Remek pedagógiai érzékét bizonyítja, hogy sorozatosan kapta a meghívásokat előadássorozatok, szemináriumok vezetésére, így 1939-1942-ben a Boston melletti Cambridge Wellesley College-ában, 1942-ben a Newarki Tanítók College-ában tanított, 1948. február 4. - május 19. között pedig tizenöt kétórás előadást tartott általános és középiskolai tanároknak a tervezés művészetéről és gyakorlatáról a New York-i Lawrence Street School művészeti műhelyében. Ez utóbbi előadássorozat anyaga először angolul, majd Néray Katalin fordításában 1976-ban magyarul is megjelent.208 A mindennapok sietsége, a megélhetés kényszere, a családi teendők csak ideig óráig vonhatták el Lesznai figyelmét önnön szellemi és lelki fáradságától, attól a későbbiekben soha el nem múló fájdalmas hiányról, amelyet fia, barátai és a körtvélyesi éden elvesztése jelentett számára. Balázs Béla levélben hívta Magyarországra, és mi másra is hivatkozott volna, mint a „szektára”, a testvérek közösségére és közös küldetésükre, rendeltetésükre.209 Hatvány Lajoshoz írott leveleiben többször eljátszott a hazatelepedés gondolatával, ám ez valódi lehetőségként, komoly alternatívaként nem merült fel: Gergely Tibor igen elismert és sikeres grafikus és gyermek- könyv-illusztrátor lett az Egyesült Államokban, Lesznai pedig nem nélkülözhette gyermekei és unokái társaságát. Az amerikai évtizedekben a tanítás, az oktatás mellett újra hímzésekkel foglalkozott Lesznai. Kialakított egy új hímzéstechnikát, melynek ihletője már nem a magyar képzőművészet, hanem perui, indián, mexikói hímzések voltak. Míg a korábbi művei a rajzolt terv alapján egy tapasztalt hímzőnő 207 Litván György és Repiszky Tamás társaságában a Jászi fiúk pár alkalommal elmentek Körtvélyesre, és felkeresték testvérük, Garay Károly sírját. A rossz állapotban lévő, összetört sírkő felújítására, amit Repiszky Tamás kezdeményezett, 2008-ban került sor. 208 Lesznai Anna: A tervezés művészete. I. m. 209 Balázs Béla levele Lesznai Annához: „Drága, jó Málikám! Megkaptam jó, hosszú leveledet. Örültem és búsultam. Száz levélnek is egy a vége. Haza kell neked is jönnöd. így kívánja életünk kompozíciója. Gazdag és kalandos életregényünk utolsó fejezete egy magyar lugasban történik, ahol fehérhajú, fiatalszívű tesvik [testvérek] ülnek, és mint hegytetőről mesz- szi tájra visszanéznek nagy és dús és nehéz életükre - és mert látják és értik azt a kort, melyet képviselnek - kapuját nyitják az új, egészen más korszaknak. Szép és nyugodt Kariatidák fogunk ott az emberek emlékébe kövülni. Ez - tudni illik (?) a dokumentációja annak, amit éltünk, és most látjuk és értjük - még sok munkát is jelent vén fejünknek. De már nem véletlen művészi kalandozást - hanem biztos szükséges és sorsunk megszabta munkát. Ezt az utolsó fejezetét - értelmét - életünknek szintén nekünk kell megalkotnunk. Szóval haza kell jönnöd.” 1945 után, én. MTA Kézirattára, Ms 5082 / 138. 59
