Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
. Természetesen Lesznai Anna nem marad adós megoldási javaslatokkal sem, több kiutat ajánl a kialakult helyzetből. Hangsúlyozza a gyerekek elkülönített nevelésének és oktatásának megszüntetését, hogy a közveden kapcsolat által egymás szokásait megismerve tiszteljék a másik csoport tradícióit. A vegyes házasságot mint egy, a gyakorlatban mindig kudarcot vallott lehetőséget elutasítja. Az egyetlenjövőbeli megoldásnak egy új, ökumenikus vallás eljövetelét látja. Ez utóbbi javaslatában változik lényegesen az 1917-es és 1938-as fejtegetések konklúziója. Míg 1917-ben még „embereket és felekezeteket egyesítő” vallási reneszánszról beszél, addig 1938-ban már a zsidóság metafizikai rendeltetésének tartja e folyamat megvalósítását és beteljesítését. Álláspontja szerint a zsidók, éppen az őket ért folytonos negatív hatások és az ennek következményeként beálló, kialakuló lelki sajátosságok miatt, arra vannak predesztinálva, hogy részvétteljesebbek, megértőbbek és „keresztényebbek” legyenek a nemzsidóknál, önmagukkal szemben pedig a legmagasabb lelki-szellemi-spirituális követelésekkel és elvárásokkal kell fellépniük. Lesznai egyéni vallásosságáról és identitásáról szólva hangsúlyoznunk kell a naplók bejegyzéseinek sokrétűségét és összefüggéseit, hiszen csak ezek fényében válik nyilvánvalóvá, hogy Lesznai „kereszténysége” nem azonos egyik dogmatikus keresztény vallással sem, „krisztusi” jelzője pedig behelyettesíthető egy „erkölcsi-etikai abszolútummal”, tehát nincs szó a hagyományos értelemben vett kereszténységről. A naplók ismeretében állíthatjuk, hogy Lesznai minden közösségteremtő kezdeményezését részben éppen ez a spirituális kollektivitásra törekvés motiválta. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Lesznai Anna egy zsidó család első kitért generációját képviselte, méghozzá úgy, hogy egy gyerekkori járványt követően - állítólag a pap unszolására - anyja kálvinistává kereszteltette. Ez a tény nagyon fontos, mikor a körkérdésre adott válaszát élesen kritizálok a „kitért”, „térítő” Lesznairól beszéltek.182 „Örök regényemen dolgozom” - Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című regénye A Kezdetben volt a kert címmel Magyarországon 1966-ban megjelent nagyregény Lesznai Anna „élet- mű”-ve, amihez szinte misztikus odaadással ragaszkodott és rendkívüli rajongással vett körül. Kezdetben egy önéletrajzi regény megírását tervezte Arabella címmel.183 Egy 1932-ből a naplójában fennmaradt részletes regényterv már azt igazolja, hogy az ábrázolni kívánt világot nagymértékben kiszélesítette, és immár egy korrajz megírását tűzte ki célul, felvonultatva egy család négy generációját. Az önéletrajzi ihletésű családregény java része a Körtvélyest idéző felvidéki faluban - regény182 A kritizálok élharcosa Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség akkori főszerkesztője volt, aki a szövegkörnyezetből kiragadva idézi Lesznait, és tudatosan meghamisítja, sőt a vegyes házasság kapcsán a visszájára fordítja álláspontját, hiszen Lesznai nem buzdít sem a kitérésre (szó sincs erről az 1917-es nyilatkozatban), sem a vegyes házasságra, sem pedig a hit elhagyására. A Múlt és Jövőben dr. Molnár Ernő helytállóan ismerteti Lesznai Anna szavait. A Zsidó Szemle névtelen recenzense, bár elítéli a nyilatkozatban megfogalmazottakat - a lap irányultságának megfelelően a cionista megoldást propagálva -, de nem torzít, ellenben kirohanást intéz a hősködő és agresszív Egyenlőség ellen. - L.: Szabolcsi Lajos: Hitvita a Huszadik Században. Egyenlőség, 1917. augusztus 11. 1-4. old.; dr. Molnár Ernő: A zsidókérdés Magyarországon. Múlt és Jövő, 1917. augusztus. 371-373. old.; Olajfák és egyéb fák. (nn) Zsidó Szemle, 1917. 4L sz. 2-3. old. iss Vezér: Lesznai Anna élete. I. m. 135. old. 54
