Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

pályáját megszakítva követte férjét 1920-ban a bécsi emigrációba. Hazatérésük után 1926-tól a Munka körben szavalókórusokat szervezett, amelyekkel fellépett Magyarország vidéki városaiban, Bécsben, Pozsonyban, Kassán, Érsekújváron. Öngyilkos lett.

Komor András (1898-1944): költő, író. Az OSZK Kézirattárában (Fond 29) fennmaradt egy szöveg, amelyet Komor egy Lesznai-kiállítás felkért megnyitójaként olvasott fel. A szöveg kezdősora: „Lesznai Anna művészetéről akarok beszélni”, majd Komor elkezdi beszéltetni, „meginterjúvolja” az egyik kép „feketéllő, kaftános lengyelzsidóját”. A tárlaton ezen szöveg szerint hímzések és akvarellek voltak kiállítva. E szövegben szereplő tényeknek ellentmondani látszik a szöveg nyilvántartásbeli „1940 körüli” datálása. Tudomásunk szerint Lesznai Magyarországon utoljára 1958. okt. 30.-nov.13. között a KÚT tárlatán állított ki, ám csupán egy képet (Őszi vetés, tempera), így a kiállítást, amelyen a szöveg elhangzott volna, ezidáig nem tudtuk biztonsággal azonosítani.

Lukács György (1885-1971): filozófus, esztéta. 1906-tól 1911-igjórészt Berlinben, Firenzében, majd 1912-től 1917-ig főleg Heidelbergben élt, ahol Max Weber baráti köréhez tartozott. 1914- ben kötött házasságot Jelena Andrejevna Grabenko orosz festőnővel. 1918-ban csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. A Tanácsköztársaság alatt közoktatásügyi népbiztos volt, 1919 végén Bécsbe emigrált, 1929-ig itt élt későbbi feleségével, Bortstieber Gertrúddal, majd Berlinben telepedett le, végül a Szovjetunióba költözött. 1945-ben tért vissza Magyarországra, ahol egyetemi tanár, akadémikus, kultúrpolitikus lett. A Vasárnapi Kör fennállásáig keletkezett főbb művei: A lélek és a formák (1910), A modem dráma fejlődésének története (1911), Esztétikai Kultúra (1913), Theorie des Romans (Berlin, (1916), Balázs Béla és akiknek nem kell (1918), Taktika és etika (1919), Geschichte und Klassenbewusstsein (Leipzig, 1923). Lesznaival ismeretségük a tízes évek legelejére vezethető vissza, hiszen Máli 1912-ben írott naplójegyzeteiben már rögzíti Bloch és Lukács beszélgetését. Állandó társaságbeli partnerek voltak, ám kapcsolatuk 1915 őszétől vált igazán intenzívvé, mikor egy olyan, kezdetben baráti összejövetelnek induló, ám vasárnaponként rendszeresen ismétlődő, és egyre mélyülő gondolatvilágú beszélgetéssorozat helyszíne lett Balázs Béla budai Naphegy utcai lakása, amelyről ő és Lesznai is többször megemlékeznek naplófeljegyzéseikben. A kortársak visszaemlékezéseikben ezekről az estékről mint meghatározójelentőségű, tudatformáló „szabadegyetem”-ről beszéltek. A kör megalakulásának alapja Balázs Szabadkáról Budapestre költözése volt, mikor felmentést kapott a katonai szolgálat alól, és a Naphegy utca 19-ben, egy villában bérelt lakást. Ezzel egy időben Lukács is Budapestre érkezett Heidelbergből, és mivel alkalmasnak találták katonai segédszolgálatra, Magyarországon tartózkodott. E periódusban 1915 decemberétől 1916 júliusáig szabadidejének nagy részét Balázséknál töltötte. Erre az időre esett a vasárnapi beszélgetések indulása is, ahol rendszeresen megjelent Balázs Béla, Lesznai Anna, Mannheim Károly, Fogarasi Béla, Lukács György, Ritoók Emma, Fülep Lajos, Hauser Arnold, Lorsy Ernő, Tolnay Károly, Gyömrői Edit és Antal Frigyes. Lukács Lesznai naplóbejegyzéseinek állandó szereplője, több közös eszme- futtatásuk olvasható e feljegyzések lapjain.

514