Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

halnia. Már nem voltak Körtvélyesen az utóbbi időben, barátokkal vagy nem tudom kikkel rejtőztek egy közeli faluban. Rejtekhelyüket valaki beárulta. Erre Karim felpakolta feleségét és elküldte nyugat-szlovenszkói rokonokhoz. O maga a partizánokhoz csatlakozott, akikkel néhány hetet vagy hónapot töltött. A csoportja heves náci-tűzbe került: de az egész csoport megmenekült. Karim valahogy elszakadt a többitől és egyedül az erdőbe vette magát. A nácik észrevették és kutyákkal üldözték és kinyomozták szegény gyerekemet. Elfogták és két napi vallatás után mint angol kémet lőtték agyon (...). Régi Mariskánk hallotta ezeket egy szemtanútól és elment a náci fészekbe Kari után - hazahozta Hrusovra Karink holttestét és a körtvélyesi kertben temette el. A parasztok látva, hogy a ház gazdátlan, elhurcoltak belőle mindent, és kivágták a kertet építőfának. A régi szép fák sem árnyékolják Karim sírját. (...) Se felesége, se anyja nem volt Karimnak (sohsem bocsátom meg magamnak), csak egy áldott hű cseléd - Isten hálálja meg Mariskának hősies jóságát - hogy ezzel gyökereim kiszakadtak a világból - és Karival meghalt a fiatal életem legszebb eredménye - hogy lelkiismeretem is fáj, nemcsak a lelkem - ez természetes. De mindez nem segít Karimon. Legalább egy bomba ölte volna meg - de kutyákkal keresték, és két napig vallatták. Borzalmas és igaztalan.”23 Az egykor a kastélyban szolgálatot teljesítő belső szobalány, Máli bizalmasának unokája így idézte föl a családban fennmaradt, Kari halálának körülményeiről szóló történetet: „Málika asszony nagy bánattal hagyta el Körtvélyest. Itt maradt elsőszülött fia, Károly, akit a háború folyamán Bystré falu mellett agyonlőttek. Ott ment át a partizánokhoz. Boscsics faluban tartózkodott, és nagyanyám apámmal küldött minden nap ennivalót. A háziasszonyánál egy levelet hagyott, arra az esetre, ha valami történne vele, jutassák el Körtvélyesre. Egy reggel, így emlékezett vissza a háziasszonya, németek jöttek be a házba, étellel és cigarettával kínálták, amit ő nem fogadott el, mert tudta, hogy ez mit jelent. Elhurcolták és agyonlőtték. Amikor nagyanyám ezt megtudta, Pistával, Gyuszival és az apámmal elmentek a holttestért. Egy mocsárba volt beásva. A cigányok kiásták, nagyanyám ünnepibe öltöztette az utolsó útjára. A körtvélyesi temetőben temették el. Mellette alussza örök álmát Mariska nagyanyám, így nincs egyedül. Amikor nagyanyám ezt a szomorú hírt megírta Málika asszonynak, a válasz az volt: Elvehettek volna mindent, a birtokom, a gazdagságom, csak nem a fiam.”24

Gergely Tibor (Gerg, Gergőc, Kisfiú néven a naplókban) (1900-1978): festő, grafikus, illusztrátor. Lesznai Anna élettársa 1919-től, majd harmadik férje 1939-től. Keveset és rendszertelenül képezte magát Budapesten. 1920-tól Lesznai Annával felváltva Bécsben és Körtvélyesen élt. Az osztrák fővárosban a Der TagnéX újságrajzolóként és E. K. Männer bábszínházának díszlettervezőjeként dolgozott. Rendszeres résztvevője volt a bécsi vasárnapi körös összejöveteleknek. Kapcsolatban állt bécsi írókkal (pl. Musil, Doderer). Balázs Béla A győző című darabjához színpadtervet készített, amelyet reprodukált a Panoráma 1922. 16. száma. 1923-ban a Gong Színház alapítója. Egyéni kiállításait 1926-ban, 1929-ben, 1930-ban és 1931-ben rendezték

23 MTA Ms 5368 / 52 - Lesznai Hatványnak, 1945. okt. 2.

24 Ez a visszaemlékezés 2006 nyarán íródott, a Lesznai Anna emlékkiállítás előkészületeinek alkalmával - Repiszky Tamás jóvoltából -jutott el a szervezőkhöz.

505