Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Névmagyarázatok
csak 200 darabot nyomtattak.7 Ady két alkalommal is Lesznainak dedikálta verseit, először a A magunk szerelme című kötet Ifjú karok kikötőjében című ciklusa8, majd a Ki látott engem című kötet Őszi, piros virágok című verse előtt.9 Lesznai Annának, akárcsak kortársai legtöbbjének, Ady a költők fejedelme volt. Egy nem sokkal a halála előtt készített - már korábban is idézett - interjúban így vallott róla Vezér Erzsébetnek: „utolérhetetlen költőnek találom őt”.10 Antal Frigyes (1887-1954): művészettörténész. Pályája kezdetén a Szépművészeti Múzeumban dolgozott. A Tanácsköztársaság alatt a művészeti és múzeumi direktórium helyettes vezetője, egyetemi előadó volt. Az ellenforradalom idején emigrált. Egy darabig Bécsben, majd Olaszországban, 1933-tól pedig Londonban élt. Magyarul a Stílustörténet, kortörténet c. kötetben (Bp., Corvina, 1975) olvashatók válogatott tanulmányai. A Vasárnapi Kör tagja, a napló visz- szatérő szereplője. Balázs Béla (Herbert néven a naplókban) (1884-1949): költő, elbeszélő, drámaíró, filmesztéta. A budapesti egyetem bölcsészkarát végezte el mint Eötvös-kollégista. Berlinben egy ideig Simmel privát szemináriumának résztvevője volt. A nagyváradi Holnap antológiában tűnt fel 1908-ban. Munkatársa volt a Nyugatnak és a Renaissance-nak. Fiatalkori barátság fűzte Kodály Zoltánhoz. A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi osztályának vezetője és az írói direktórium tagja volt. Először Bécsbe, majd 1926-ban Berlinbe emigrált, ahonnan 1931-ben Moszkvába költözött, 1945-ben tért haza. Fő művei: Halálesztétika (1907). Or. Szélpál Margit (dráma, 1909), d vándor énekel (versek, 1910), Misztériumok (1912), Tristan hajóján (versek, 1916), Hét mese (1917), Der sichtbare Mensch (filmesztétika, 1924. magyarul: A látható ember, 1958, 1984, 2005), Lehetetlen emberek (regény, 1965). Balázs Béla Lesznai egyik legközelebbi barátja volt. Lesznai alakja több helyen is megjelenik írásaiban, pl. barátságuk kezdetén neki ajánlotta A tündér című darabját (Nyugat 1910/2. szám). Lesznai alakja „hercegnőként” is többször megjelenik Balázs Béla műveiben. Balázs a Lehetetlen emberek című regényében Aliz alakjában szintén Lesznait formázta meg, és a műve egyik főszereplőjévé tette. Mindketten alapítói voltak a Vasárnapi Kör néven ismert intellektuális körnek, amely összejöveteleit Balázs naphegyi lakásában tartotta. Balázs Béla Lesznai naplóbejegyzéseinek állandó szereplője Herbert néven. Lesznai tervezte Balázs Béla Misztériumok11 12 és Der Phantasie-Reiseführer, das ist ein Baedecker der Seele für Sommerfrischer'2 című köteteinek borítóit, és kölcsönösen recenzálták 7 „Salamont sürgettem - még nem kaptam próbanyomatot sem. Holnap odanézek, vagy telefonálok újra. A fekete címlapból csak 200 darabot akar csinálni privát használatra; verekedtem vele emiatt, de nem tudtam győzni.” - Lesznai Anna Ady Endrének. Bp. 1913. március 18. In: Ady Endre művei. Ady Endre levelei. II. kötet 1909-1913. Szépirodalmi Könyvkiadó Bp., 534. old. 8 „Lesznai Annának, ennek a nagyszerű nőnek, / de sokkal inkább valakinek és nőnél külömb / s nagyszerű embernek kezébe helyezem a verseket, / melyek egy vagy több fiatal nőhöz búgnak, epekednek, / de vétkesek, tehát egy korrekt Lesznai Anna védelmére, / bizony, rászorulnak, s ez így van jól.” 9 „Lesznai Anna asszony, aki olyan jóságos, drága barátom szeretni fogja talán ezt a verset, s megvédi bántói ellen.” 10 Emlékezések 1. m. 7. old. 11 Bp., Nyugat kiadása, 1912 12 Bécs-Berlin-Lipcse, Paul Zsolnay Verlag, 1925 501
