Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

„Csak tanítás (...) lehet a praktikus prófétaság”143 - Pedagógia, közművelődés Lesznai Anna naplófeljegyzéseit olvasva és ismerve 1919-ben tett kezdeményezéseit, pedagógiai tevékenységének első datálható forrásait, tudjuk, hogy visszatérő kihívás volt számára egy gya­korlati példákkal, pedagógiai-módszertani instrukciókkal ellátott gyerekesztétika megírása.143 144 Lesznai pedagógiai alapelveiben, esztétikájában a kodályi „legyen a zene mindenkié” gondolat visszhangzik. A korábbi évtizedekben, mikor a kollektívumot, a közösséget szolgáló művészeti kezdeményezések gondolatát támogatta, sőt ha lehetőség nyílt rá, tevőlegesen részt is vett meg­valósításukban, ugyanaz a közösségteremtő, népművelői szándék vezette:, A művészet nem azon kevesek számára fenntartott luxus, akiket a természet különleges alkotóerővel áldott meg. (...) A tanár egyik legnemesebb feladata az, hogy a művészettel kapcsolatos mindenfajta előítélet ellen harcoljon.”145 Túlzó és hamis lenne azt állítani, hogy Lesznai nem hitt a művészek kiválasz­tottságában, hogy nem volt tisztában a számára mértékadónak tekintett alkotók (pl. Cézanne, Cranach és Brueghel) egyszeriségével, tehetségük és alkotásuk megismételhetetlenségével, ám az ép szemmel és lélekkel megáldott emberektől nem a passzív csodálatot várta a művészeti alkotások előtt, hanem azok boldog, befogadó szemlélését és élvezetét. Nem mindig és nem mindenki számára adatik meg ezen kimagasló művek élvezete, ám vérbeli iparművészként pon­tosan tudta, milyen hatalmas jelentőséggel bírnak a mindennapi élet, a minket körülvevő tárgyi világ elemei: „Nem győzöm eléggé hangsúlyozni az egyszerű, de jól megcsinált, ízléses tárgyak nevelő hatását. A jó iparművészet a valódi műtárgyak megértésére neveli a közönséget”.146 Egész munkássága és pedagógiája e meggyőződés jegyében fogant és telt. Orbán Dezső megkeresését követően, amely egybeesett bécsi emigrációjának végével és budapesti visszatelepedésével, a praktikus szempontokon túl (ekkoriban anyagi helyzete nem volt olyan stabil, mint a korábbi évtizedekben) gyors és egyértelmű döntést hozott, és vállalva a felkérést, Orbán Ba­lassi Bálint utcai Atelier nevű iskolájában és tervezőirodájában iparművészeti tervezést tanított.147 Lesznai minden élethelyzetben domináló kreatív személyiségét, alkotói habitusát és művészi szenzibilitását mindennél jobban jellemzi a vizuális percepció jelentőségének hangsúlyozása, a látásnak az élvezete és a látvány dicsérete, amely a napló lapjain visszatér. Ez csak a legnagyobb kreatív egyéniségeknek adatik meg, ahogy ő mondta Brueghelről szólva: „Breughel még tud ágcsipkét festeni. Mégse lehet azt mondani, hogy csak tudás kérdése.”148 Több olyan leírás ta­143 Naplók (V 3670/43/4) 144 „Gyerekesztétika ma jobban vonz, mint valaha!” - Naplók (V 3670/43/13); „Viszont idén ismét érdekel a tanítás. Jegyzeteket kéne csinálni a tanmenetről, és megcsinálni a primitív gyerekesztétikát.’’ - Naplók (V 3670/43/15); „Újra kísért bennem a »gyerekesztétika«. (...) Ezeket részint mesében, játékban dramatizálva, részint egyszerűen magyaráz­va gyermeknek feldolgozni illusztrációkkal.” - Naplók (V 3670/43/16); „A gyerekesztétika is fontos lenne” - Naplók (V 3670/43/17) 145 Lesznai: A tervezés művészete. I. m. 40-41. old. 146 Uo. 59. old. 147 Tanártársai Kozma Lajos (belsőépítészet), Kner Albert (tipográfia), Orbán Dezső (alakrajz, művészettörténet), Végh Gusztáv (rajz) és Gergely Tibor (illusztráció) voltak. 148 Naplók (V 3670/43/9) 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom