Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
„Csak tanítás (...) lehet a praktikus prófétaság”143 - Pedagógia, közművelődés Lesznai Anna naplófeljegyzéseit olvasva és ismerve 1919-ben tett kezdeményezéseit, pedagógiai tevékenységének első datálható forrásait, tudjuk, hogy visszatérő kihívás volt számára egy gyakorlati példákkal, pedagógiai-módszertani instrukciókkal ellátott gyerekesztétika megírása.143 144 Lesznai pedagógiai alapelveiben, esztétikájában a kodályi „legyen a zene mindenkié” gondolat visszhangzik. A korábbi évtizedekben, mikor a kollektívumot, a közösséget szolgáló művészeti kezdeményezések gondolatát támogatta, sőt ha lehetőség nyílt rá, tevőlegesen részt is vett megvalósításukban, ugyanaz a közösségteremtő, népművelői szándék vezette:, A művészet nem azon kevesek számára fenntartott luxus, akiket a természet különleges alkotóerővel áldott meg. (...) A tanár egyik legnemesebb feladata az, hogy a művészettel kapcsolatos mindenfajta előítélet ellen harcoljon.”145 Túlzó és hamis lenne azt állítani, hogy Lesznai nem hitt a művészek kiválasztottságában, hogy nem volt tisztában a számára mértékadónak tekintett alkotók (pl. Cézanne, Cranach és Brueghel) egyszeriségével, tehetségük és alkotásuk megismételhetetlenségével, ám az ép szemmel és lélekkel megáldott emberektől nem a passzív csodálatot várta a művészeti alkotások előtt, hanem azok boldog, befogadó szemlélését és élvezetét. Nem mindig és nem mindenki számára adatik meg ezen kimagasló művek élvezete, ám vérbeli iparművészként pontosan tudta, milyen hatalmas jelentőséggel bírnak a mindennapi élet, a minket körülvevő tárgyi világ elemei: „Nem győzöm eléggé hangsúlyozni az egyszerű, de jól megcsinált, ízléses tárgyak nevelő hatását. A jó iparművészet a valódi műtárgyak megértésére neveli a közönséget”.146 Egész munkássága és pedagógiája e meggyőződés jegyében fogant és telt. Orbán Dezső megkeresését követően, amely egybeesett bécsi emigrációjának végével és budapesti visszatelepedésével, a praktikus szempontokon túl (ekkoriban anyagi helyzete nem volt olyan stabil, mint a korábbi évtizedekben) gyors és egyértelmű döntést hozott, és vállalva a felkérést, Orbán Balassi Bálint utcai Atelier nevű iskolájában és tervezőirodájában iparművészeti tervezést tanított.147 Lesznai minden élethelyzetben domináló kreatív személyiségét, alkotói habitusát és művészi szenzibilitását mindennél jobban jellemzi a vizuális percepció jelentőségének hangsúlyozása, a látásnak az élvezete és a látvány dicsérete, amely a napló lapjain visszatér. Ez csak a legnagyobb kreatív egyéniségeknek adatik meg, ahogy ő mondta Brueghelről szólva: „Breughel még tud ágcsipkét festeni. Mégse lehet azt mondani, hogy csak tudás kérdése.”148 Több olyan leírás ta143 Naplók (V 3670/43/4) 144 „Gyerekesztétika ma jobban vonz, mint valaha!” - Naplók (V 3670/43/13); „Viszont idén ismét érdekel a tanítás. Jegyzeteket kéne csinálni a tanmenetről, és megcsinálni a primitív gyerekesztétikát.’’ - Naplók (V 3670/43/15); „Újra kísért bennem a »gyerekesztétika«. (...) Ezeket részint mesében, játékban dramatizálva, részint egyszerűen magyarázva gyermeknek feldolgozni illusztrációkkal.” - Naplók (V 3670/43/16); „A gyerekesztétika is fontos lenne” - Naplók (V 3670/43/17) 145 Lesznai: A tervezés művészete. I. m. 40-41. old. 146 Uo. 59. old. 147 Tanártársai Kozma Lajos (belsőépítészet), Kner Albert (tipográfia), Orbán Dezső (alakrajz, művészettörténet), Végh Gusztáv (rajz) és Gergely Tibor (illusztráció) voltak. 148 Naplók (V 3670/43/9) 42
