Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
epikában is megvalósította az „öltések” egymás mellé sorolásával kialakított kép és szerkezet elvét. A rengeteg szereplőt és cselekményszálat mozgató történeti család- és kulcsregény epizódok egymás mellé sorolásából áll, melyek egy-egy szereplőhöz köthető, önmagukban is zárt eseménysort mondanak el. Ezek egymásmellettisége adja e sokszínű, sokárnyalatú tablót: így regénye nem más, mint emlékekből szőtt szőnyeg, amit az olvasó lába elé terít.108 „...tisztán énekel a dolgok architektúrája”109 - Lesznai perspektíva-szemlélete Lesznai teóriájában és naplójában foglalkozik az egysíkúság, a plaszticitás, a térbeliség és ebből adódóan a perspektíva dilemmáival is. A kérdést történetileg áttekintve megállapítja, hogy „a tér illetve annak ábrázolása minden más minőségnél jobban függött az adott világ szellemi felfogásától, világképétől.”110 A barlanglakó nem ábrázolta a teret, ám a mozgást mégis rögzítette ezekben az ábrázolásokban. A kora történeti időkben, az egyiptomi és görög művészetben a térábrázolás igénye még mindig nem jelent meg a ma megszokott módon. A figurák sávokba osztottan helyezkednek el, sorrendiségük pedig egyben a történés kronológiáját is tükrözi. Hasonló perspektívafelfogás a Távol-Keleten is létezett, példaként Lesznai a kínai tájkép modelljét említi, ahol az egymás fölötti síkok fedik egymást, de világosan elhatárolódnak, és minden síknak megvan a maga figurális világa. Az európai kora középkorban még mindig nem jelent meg a tudományos alapokon nyugvó optikai perspektíva időszaka: „A világot síkban ábrázolták, akárcsak egy szőnyeget, mely az Úr lábaitól terült szét, ebből lett az Isten kertje. Minden kis világ és madár örült és ragyogott ebben az új helyzetben, minden teremtmény azonos szinten volt e szőnyegen, és az volt az egyetlen valóságos távolság, amely a Teremtőtől elválasztotta”111 - mondja Lesznai visszatérve a szőnyeghasonlathoz. Álláspontja szerint ezt az ábrázolásmódot a következő tényezők befolyásolták: erősen vallásos és hagyományokban gazdag világban éltek; közelebb álltak a természethez, mint a kulturált átlagember; telítve voltak a világ jól szervezett és erősen hierarchikus szemléletével; nem a múló pillanatnak éltek, nem egykönnyen változtatták a véleményüket.112 Vagyis olyan korban és közösségben éltek, ahol a látszat még fedte a lényeget. Alkotói felfogásához híven, mely kerüli a plaszticitást és a térábrázolást mint az ornamensekből építkező képtérrel és az ornamentális megközelítésmóddal összeegyeztethetetlen sajátosságokat, Lesznai még a figurális ábrázolások esetén is azokat a művészeti irányzatokat és alkotásokat tekinti mintaképének, ahol az európai 108 Többek között a regény szerkezetéről is 1. Markója Csilla tanulmányát: Három kulcsregény és három sorsába zárt „Vasárnapos” - Lesznai Anna, Ritoók Emma és Kaffka Margit találkozása a válaszúton. Enigma 52. kötet, 2007. 67-109. old. Esszéje a legérzékenyebb és legértőbb kritikai elemzése és értelmezése Lesznai művének annak 1966-os megjelenése óta. 109 Naplók (V 3670/43/9) 110 Lesznai Anna: A tervezés művészete. Hatvan, Hatvány Lajos Múzeum Füzetei, 1976. 173. old. 111 Uo. 187. old. 112 Uo. 193-194. old. 32
