Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

epikában is megvalósította az „öltések” egymás mellé sorolásával kialakított kép és szerkezet elvét. A rengeteg szereplőt és cselekményszálat mozgató történeti család- és kulcsregény epi­zódok egymás mellé sorolásából áll, melyek egy-egy szereplőhöz köthető, önmagukban is zárt eseménysort mondanak el. Ezek egymásmellettisége adja e sokszínű, sokárnyalatú tablót: így regénye nem más, mint emlékekből szőtt szőnyeg, amit az olvasó lába elé terít.108 „...tisztán énekel a dolgok architektúrája”109 - Lesznai perspektíva-szemlélete Lesznai teóriájában és naplójában foglalkozik az egysíkúság, a plaszticitás, a térbeliség és ebből adódóan a perspektíva dilemmáival is. A kérdést történetileg áttekintve megállapítja, hogy „a tér illetve annak ábrázolása minden más minőségnél jobban függött az adott világ szellemi felfogásától, világképétől.”110 A barlanglakó nem ábrázolta a teret, ám a mozgást mégis rögzí­tette ezekben az ábrázolásokban. A kora történeti időkben, az egyiptomi és görög művészet­ben a térábrázolás igénye még mindig nem jelent meg a ma megszokott módon. A figurák sávokba osztottan helyezkednek el, sorrendiségük pedig egyben a történés kronológiáját is tükrözi. Hasonló perspektívafelfogás a Távol-Keleten is létezett, példaként Lesznai a kínai táj­kép modelljét említi, ahol az egymás fölötti síkok fedik egymást, de világosan elhatárolódnak, és minden síknak megvan a maga figurális világa. Az európai kora középkorban még mindig nem jelent meg a tudományos alapokon nyugvó optikai perspektíva időszaka: „A világot sík­ban ábrázolták, akárcsak egy szőnyeget, mely az Úr lábaitól terült szét, ebből lett az Isten kert­je. Minden kis világ és madár örült és ragyogott ebben az új helyzetben, minden teremtmény azonos szinten volt e szőnyegen, és az volt az egyetlen valóságos távolság, amely a Teremtőtől elválasztotta”111 - mondja Lesznai visszatérve a szőnyeghasonlathoz. Álláspontja szerint ezt az ábrázolásmódot a következő tényezők befolyásolták: erősen vallásos és hagyományokban gazdag világban éltek; közelebb álltak a természethez, mint a kulturált át­lagember; telítve voltak a világ jól szervezett és erősen hierarchikus szemléletével; nem a múló pillanatnak éltek, nem egykönnyen változtatták a véleményüket.112 Vagyis olyan korban és kö­zösségben éltek, ahol a látszat még fedte a lényeget. Alkotói felfogásához híven, mely kerüli a plaszticitást és a térábrázolást mint az ornamensekből építkező képtérrel és az ornamentális megközelítésmóddal összeegyeztethetetlen sajátosságokat, Lesznai még a figurális ábrázolások esetén is azokat a művészeti irányzatokat és alkotásokat tekinti mintaképének, ahol az európai 108 Többek között a regény szerkezetéről is 1. Markója Csilla tanulmányát: Három kulcsregény és három sorsába zárt „Vasárnapos” - Lesznai Anna, Ritoók Emma és Kaffka Margit találkozása a válaszúton. Enigma 52. kötet, 2007. 67-109. old. Esszéje a legérzékenyebb és legértőbb kritikai elemzése és értelmezése Lesznai művének annak 1966-os megjele­nése óta. 109 Naplók (V 3670/43/9) 110 Lesznai Anna: A tervezés művészete. Hatvan, Hatvány Lajos Múzeum Füzetei, 1976. 173. old. 111 Uo. 187. old. 112 Uo. 193-194. old. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom