Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1920 virítás volt melyben Tesni eltűnt. De láttam apát és mamát derűs arccal lejönni a kertből, valamiképpen megérezték a Tesni jelenlétét, üzenetét. Egyetlen különös, víziószerű álmom volt szegény kis Fej kóról.131 Gyakran csudáltam, hogy nem álmodtam vele. Akkor éjjel nyugtalanul aludtam - beteges nyugtalanul -, bár hála a kegyesjó Istennek, boldogítottnak éreztem magam, gyerekágyban hála az Ég Urának, minden jól volt, de vagy kis lázam volt, vagy valami kis kellemetlenség volt, szóval nem tudtam aludni. Akkor egyszerre testem és a fal közt ott láttam szegény kis Pejkót, teljesen ragyogó, de enyhe sugarak világítottak pólyájából és feje körül glóriaként. „Egész nap nem gondoltál ma rám” - mondotta, de nem szemrehányón, végtelen szeretettel. És én éreztem, hogy őt is mindig magammal viszem, szeretettel és ezt nem szóval, de számára hallható érzéssel megmondtam. Vigaszos és fájdító jelenés volt. A jó Isten segedelmével! A jó Isten segedelmével! 0[szi]val „kollektív” lélekről. Hiszem, bár fenntartással, hogy van egy kollektív lélek, melynek jeleit ma is látjuk (pánfelelősség-érzete az egyénnek). De nem hiszem, hogy a társadalom, állam, osztály, intézmények lehetnek hordozói ezen léleknek. Bizonyára van az államnak, a nemzetnek, sőt pl. minden banknak is egy autonómmá válni tudó, eleven szelleme, de ez nem isteni lélek, ez demiurgikus, sőt tán sátánikus. Tisztázni ezt csak akkor tudnám, ha érteném a szellem lényegét és a lélektől való különbségét, melyet érzek, de nem értek. A kollektív lélek mai csökevénye két ember, ki nagyon szereti egymást. Hogy az államnak van egy „saját öntudata” - ezt is kétlem van hatalma az emberi lelken és öntudaton, mint Sátánnak. De még ha volna is öntudata, csak azt jelentené, hogy az öntudat nem csak a lélek járuléka. Bizonyíték arra, hogy pl. a nemzet lelke nem úgy épül rá az egyén lelkére, mint az egyéni organizmus a sejt lelkére: az egy sejt nem lehet egyidejűleg két egyenrangú autonóm organizmus része, legfeljebb egy hierarchiába épülhet bele, egy egyéni lélek pedig részese lehet ugyanakkor pl. egy bank, egy osztály, és egy nemzet kollektív szellemének anélkül, hogy ezek közt hierarchikus felépülés lenne. Áldozat (káini) egy kívülünk való akaratnak engedelmeskedni; áldozat lehet „fájdalom árán egy belső parancsnak” engedelmeskedni (ábeli). Mióta Krisztus, és a másik fejlődési vonalon a hinduk is, rájöttek Isten és emberi lélek egybeesésére - „az immanens” „tat vám asi” Istenre -, azóta direkt bűnös íze is van a káini áldozatnak. A jó Isten segedelmével! Gild-szocializmushoz132: ilyen „marxi kiindulópontból” nem lehet Marxszal szembeszállni, csak ha más, helyesebb alapon indul el a reform- v[agy] forradalom131 A Lesznai-Jászi házaspár elsőszülött fia - Jászi Ferenc aki 1913-ban röviddel születése után meghalt. Emlékét csak nagyszülei sírjára vésett neve őrzi. 132 Polányi Károly 1919-es emigrációját követően, az 1920-as évek elején Bécsben intenzíven foglalkozott a szocializmus reformálásának gondolatával, az ún. gild-szocializmussal, amit Litván György „liberális szövetkezeti szoci- alizmus"-nak nevezett. Ebbe a teoretikus vonulatba tartozott bele legközelebbi barátjának és mentorának, Jászi Oszkárnak szintén ez időben íródott Anti-Marx címen számon tartott műve, amelynek célja szintén a szocializmus reformációja, a marxizmus kritikája, a liberális szocializmus elméletének kidolgozása volt. Jászi 1922. május 26-án kelt naplóbejegyzése is említi Polányi írását: „Karli jeles cikke a gildszocializmusról”. 201
