Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1920 jesedés, a teljesedésben feloldatás. Talán királylány és királyfi. Minden találkozásukkor disputáinak egymással, és mesékkel példázzák igazukat. A különböző találkák leitmotívja mindig a csuda étapjai (sorrendet még nem sejtem). 1) Az arany korona (érték), alázat, önbizalom 2) Keresés, próba 3) Az alvó gyümölcs burok; áttörése: a) az öntudat-ébredés; b) természetre-ébredés; c) testre, vágyra ébredés; d) szeretőbe múlás; e) amour vocation; f) Trisztán teljedés; g) szülés és csuda. 4) A cserép és a cserepes (forma és alkotás, egyensúly, ütem) 5) Találkozás Meluzinával (az Erosz, szépség, a természet, művészet lélekre vágynak) 6) A nagy folyó partján (rendeltetés, gnózis, sors) 7) A metaforák kertje. Alles lebendige ist nur ein gleichniss.94 Egy kert, hol minden valamit jelent, és benne minden rejtély megoldódik, és minden található. 8) Istenek, babonák és mesék (mítosz, érvényesség, ideák, mese, ornamens, „lélekformák” természetrajza) 9) Megváltás (fejlevágás, csuda, alakváltoztatás) 10) Hazaérkezés (...) Wienben [Tolnay] Károllyal Breughel és Cranach előtt keletiekre gondoltunk.95 A művészetjátszik: mágikus (nevez), lírai (kifejez), szerelmes és imperialisztikus (ábrázol, átstilizál), animisztikus (emberesít, organikussá tesz, horror vacui teret organizál), intellektuális (túloz, elhagy, magyaráz), erotikus (díszít és szimbolizál, aus zweiter Hand96, mert a szerelem is szimbólum és reális út egyszersmind), vallásos: harmóniát, egyensúlyt teremt (ornamentika, rend: ábrázolás), szimbólum (rész-egész viszonya), komponál. Hirtelenjében 8gyökerű csoda: ezen szempontokból minden egyes műben más-más szerepe lehet a fő kifejeződési eszközeinek (itt most csak képzőművészetre gondolok), az ábrázolásnak, a téralkotásnak és a díszítésnek. A mese úgy díszíti a végtelen teret, mint az arabeszk v[agy] a folytatható ritmikus ornamens. Stílusonként egy-egy gyökér „überwiegend”.97 Az ősi ábrázolás mágikus vfagy] áldozás értelemben vallásos lehetett. Az ornamens a teret, a végtelen szimbólumát teszi értelmessé: vallásos. Cranach világa megváltott, az akció szimbolikus, ceremónia. A vadászók arca közönyös, nem sietnek, mert a vad eleste nem cél, a vadászat ceremónia. Ez empirikusan Cranach „hősiességét”, metafizikailag művészete megváltott voltát jelzi. Arcai egyéniek, de túl vannak az életen. Kompozíciója átlátható, és még ott is, hol a közép üres vagy első látásra nem fontos, koncentrikus és 3dimenziós, Isten helye ki van „hagyva”. Paradicsom-képe, bár szimultán több 94 Minden élő csak egy hasonlat. 95 A bejegyzés feltehetőleg Tolnay Károlyra vonatkozik. A legjelentősebb Brueghel- és Cranach-kollekciót Bécsben a Kunsthistorisches Museum őrzi. Tolnay Károly több alkalommal írt a Brueghel-dinasztiáról és nagyjelentőségű megállapításokat tett festészetükről. L. magyarul a Teremtő géniuszok című tanulmánykötetben (Bp„ Gondolat, 1987). 96 másodkézből 97 domináns 171
