Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1912-1916 A szeretet és egyenlőség dogma könnyelmű, úgy tesz, mintha már minden rendben volna, és csak nem akarnák az erősek belátni. Pedig az emberek még nem egyenlők, egyenlővé kell őket tenni, ami végtelen távolban van. Persze uralkodás és elnyomás nem azonos. Ha valaki „énjét” pompásan kifejleszti, végcéljait valami módon azonosítja Istenéivel, és ezután ebben az értelemben uralkodik, ez erkölcsös. Azonkívül egy-egy „én” kifejlődése, egy lélek kiformázása azt hiszem kell, hogy átment legyen az uralkodás fázisán. Szeretni, egyenlősíteni csak az tudhat önként, aki ura annak, hogy uralkodhassék is, ha akar. Mi a különbség lét és valóság közt: a valóság talán már egy fokozata a formázódó létnek! Miért kell a létnek formázódnia? Bár számomra többet jelent a lélekvándorlás, a Buddhák sorozata46, és a Brahmannál47 való azonosságba irányulás, mégis elismerem, hogy a lélek „én” fennmaradásának, Krisztus megváltó cselekedetének egyszeri és végleges voltának, a földi élet egyszeri voltának keresztény világnézete művészibb, tragikusabb és talán bizonyos értelemben erkölcsre sarkalóbb. A forma és individuum problémája erősebben jut benne érvényre. (...) Az első szóművészetet, a primitív geometrikus ornamenssel azonos értékűnek, kötött beszédnek, mesetartalomnak érzem. Bahr48 szerint a stilizálás, a „természettől való félelem” teremt világot a világ ellen. Szerintem az együvé vágyás első látszólagos egyesülése, énem formáit ráhúzom a világra, és nem veszem észre, hogy kiesik belőle a világ. A görögök nem az első impresszionisták, mint Bahr mondja, de többet ölelnek magukba a világból, mint addig bárki. Úgy kell élni, hogy minden élmény kiűzéssé önmagát rögtön, mindig elintézett számlákkal. Ez csak az élménysíkra vonatkozik, a Werk felé indulás csak a Werkben (a jó Isten segedelmével!) lelheti célját. (...) Etikettről és emberi viszonyról való vita vasárnap?49 Hiszek egy új vallás, isteni kinyilatkoztatás eljövetelében, de ezt kell hogy egy erkölcsi megújhodás előzze meg. A léleknek fejlődnie kell odáig, hogy ismét Istent láthasson, ez a „fejlődés” lehet egy „leromló-züllött” stádiumba kerülés - látszólag. Megváltás gondolata nélkül lehet-e vallás? Freud igaza: minden szimbólumunk (és bizonyos értelemben életünk is szimbólum, lelkünk fejlődésének szimbóluma) többé-kevésbé szexuális, a szexuális szimbólum valamiképp számunkra a legtisztább képe a törvényszerűnek. (...) 46 A „Buddhák sorozata” arra utalhat, hogy minden világkorszakban megjelenik egy Buddha, tehát sok Buddha létezik összességében. 47 Brahman: a hinduizusban a világiélek fogalma, minden egyéni lét a vele való egyesülésre törekszik. 48 Bahr, Hermann (1863-1934): osztrák esszéista, kritikus. Lektorként, folyóiratszerkesztőként, színházi dramaturgként és rendezőként dolgozott. A századforduló minden irányzatának formálásban részt vett a naturalizmustól az expresszionizmusig. Képzművészeti, művészetelméleti kritikái és esszéi az osztrák kulturális élet központi alakjává tették. Aktív szerepet játszott a szecesszió elismertetésében a Ver Sacrumbm közzétett írásaival. 49 A vasárnapi vita itt a Vasárnapi Kör összejövetelére utal. 118
