Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Radnóti Miklós és kortársai - Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Újhold

fim

'V'

„Az ember haláláig egy művön dolgozik”

(Öninterjú, 1934)

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma

1930 őszén alakult a nagy múltú Bethlen Gábor Kör tudományos tagozataként. A főként egyetemistákból álló, tizenöt fős zárt csoport elnöke Buday György, művészeti titkára Tolnai Gábor, adminisztrációs titkára Reitzer Béla, tagjai Árvay Erzsébet, Balla Sándor, Baróti Dezső, Berczeli Anzelm Károly, Erdei Ferenc, Gáspár Zoltán, Hont Ferenc, Kárász Judit, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós, Széli István, Tömöri Viola, pártoló tagjai Bálint Sándor, Joó Tibor, Schiffert (Szomjas) György, Ádám László, az ifjabb Bibó István és Gerhauser Albert voltak.

Radnóti meghatározó személyisége volt a kollégiumnak. Részt vett a tanyai kiszállásokon, előadásokat tartott a kollégium különböző vita- és előadóestjein, szerepet vállalt a szocdem munkásotthon szavalókórusának munkájában, sőt Hont Ferenc felkérésére még verset is írt a kórus számára. Szava volt a könyvkiadás terén: megjelenésre javasolta Szalai Imre filmről szóló könyvét, lektori jelentésében viszont nem ajánlotta Vas István Őszi rombolás című verseskötetének kiadását. Ő magának három könyve jelent meg a kollégium gondozásában: a Lábadozó szél, a Kaffka Margit művészi fejlődése és az Újhold.

Az 1930-as évek második felében a kollégium több tagja elhagyta Szegedet, de az összekovácsolódott társaság, amelyet maguk között Medvének neveztek, hétfőnként rendszeresen összejött a Szabadság kávéházban Budapesten. 1938-ban - angliai ösztöndíja idején - Budayban felmerült a kollégium hivatalos felszámolásának gondolata, az itthoniak viszont a megmaradás mellett voksoltak. A kollégium vagyonát azonban felosztották egymás közt, és Radnótinak kölcsönözték, hogy megjelenhessen a Meredek út.

48