Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Radnóti Miklós és kortársai - Az egyetem
1 „Napjaim tetején ülök...” (Férfinapló) „Mit szólsz hozzá Fif! Újra baj van az egyetemmel. Valószínűleg Szegedre vesznek csak fel. Hát nem őrület ez? Szeged. Hát mit csináljak én Szegeden? Megígérték, hogy megkeresem azt amit, kell. Szereznek három-négy tanítványt majd. Nagyszerű lesz. Egy év alatt tanultam a gimnáziumi érettségire és most esetleg gimnazista fiúkat kell tanítani latinra, fizikára, matematikára. Elképzelhetetlen. Hisz magam sem tudok! Hiszed-e Fif, el tudod képzelni, hogy én »házitanítsak«? Mert én nem. Mégis csak pompás örökséget hagyott fiára szegény apám a vallásával és a magyarságával. Nagy örökség. Életrevaló." (Radnóti Miklós levele Gyarmati Fanhinak 1930. júl. 20. közli Ferencz 2005.162-163.) Az 1920. szeptember 21-én elfogadott A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvénycikk - köznapi nevén a numerus clausus - lényegében a fővárosi egyetemekre beiratkozni szándékozó, zsidó felekezetű hallgatók számát korlátozta. A többség vidéki vagy külföldi egyetemen végezhette tanulmányát, a szegedi egyetemen viszont már az 1920-as végétől rendszeresekké váltak az antiszemita megmozdulások. A megalázó brutalitás lelkileg mélyen érintette Radnótit, akit egyébként is megviselt, hogy távol kellett élnie szerelmétől, Gyarmati Fannitól. Leveleiben részletesen beszámolt a szélsőséges bajtársi megmozdulásokról. (Ferencz 2005. 200-203.) A NUMERUS CLAUSUS VÉDELME innét sorompóba állította a magyar ifjúságot. Küzdelmünkben nem a bosszú, hanem az ígazságérzet, nem a gyűlölet, hanem a faj- szeretet vezérel. Az egyetem „A Bölcsészeti Kar nemrég költözött át mostani épületébe, a MÁV egykori leszámítoló palotájába. 1930 őszén még lépten-nyomon átépítés alatt levő helyiségek friss malterszagával találkoztunk. [...] A tanárok sora is csak nemrég frissült fel azzal a néhány professzorral, akik a szegedi Bölcsészeb Kart egy évbzedre alighanem az ország legmodernebb fakultásává tették. [...) Az első félévben, naiv gólya módjára, még sokféle előadást vett fel [Rad- nób], több mint heb hatvanat. Jó részüket nem spontán érdeklődésből, hanem az idősebb kollégák tanácsára. Egy ideig szorgalmasan látogatta az érdeklődésétől távol eső előadások seregét. A félév végére ugyan vagy húszat töröltetett belőlük, de így is maradt negyvennégy. [...] egyetemi tanulmányainak négy éve alatt Sík Sándor [magyar irodalom] mellett csak Mészöly Gedeon [finnugor nyelvtudomány], Várkonyi Hildebrand [pedagógiai lélektan] és néhanapján Marót Károly [labn sblusgyakorlat] előadásait kísérte figyelemmel, a többit a második félévtől kezdve alig látogatta." (Baráti 1977. 142., 148.) Horger Antal előadásán 1931 márciusában (Magántulajdon) A kép jobb oldalán a negyedik sor szélén Ortutay Gyula, mellette Tolnai Gábor ül. Horger anbszemita megnyilvánulásai miatt Radnób ritkán látogatta a professzor amúgy is száraznak tartott előadásait, nyelvészeb szakvizsgáját is csak megismételve tudta letenni. 27
