Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Adattár - Életrajzi jegyzetek

kapcsolatukat, és Vas István szülei sem voltak elragadtatva, a fiatalok 1935 nyarán mégis összeházasodtak. Nagy Etel munkája mellett naponta képezte magát, anyagi okok miatt ritkán tudott mozdulatművészeti tanárokhoz járni. Benevezett az 1933. június elején rendezett varsói nemzetközi táncversenyre, vegyes kritikákat kapott, de saját koreográfiájú, magyaros táncával mindenképpen kitűnt. 1934. május 16-án K. Ritter Mária mozgásművészeti iskolájában lépett föl, a hónap végére pedig meghívták Bécsbe egy nemzetközi táncversenyre. Fellépő ruháit Kassák Lajos tervezte és Simon Jolán varrta meg. Szakvizsgáját megszerezvén kiváltotta a táncoktatói engedélyt, ám tanítási engedélyét 1936. október 26-án a rendőrkapitányság visszavonta, fellebbezését is elutasították. Utolsó táncestjére 1938. április 9-én került sor a Zeneakadémia kamaratermében. Ekkor már betegeskedett, másfél év múlva agydaganatban meghalt.

Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. márc. 24.-Bp., 1978. márc. 22.) A szegedi egyetemen magyar-latin-néprajz szakos hallgató volt, tagja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Aktívan részt vett a falukutató munkában, népmeséket, balladákat gyűjtött. Később a folklorisztika terén Európa-szerte ismert tudós lett. Vas István szerint ő volt Radnóti legjobb barátja. Az egyetem elvégzése után a Rádió elnöke, Kozma Miklós gyerekei mellett vállalt tanítói állást. Hamarosan a Rádió munkatársa lett. Szerepe volt abban, hogy Radnóti a II. zsidótörvény életbe lépéséig Diákfélórákat tarthatott a Rádióban, felolvashatta verseit. 1945 januárja és 1947 márciusa között a Rádió elnöke volt, majd elvállalta a kultuszminiszterséget. Közéleti tevékenységei mellett 1950-es évek elejétől főként a tudósi, egyetemi munkának élt.

Pál Endre (Bp., 1917-1944) Angol, francia, spanyol nyelvből fordító költő. Ronsard, Keats és Cervantes köteteit követően utolsó munkája a Lyra hispanica, melyet Gáspár Endrével közösen fordítottak. Munkaszolgálatosként halt meg.

Péter András (Bp., 1903. nov. 21.-Bp., 1944. dec. 9.) Művészettörténeti tanulmányait a budapesti egyetemen és a párizsi Sorbonne-on végezte, ez idő alatt hónapokat töltött külföldön - Németországban, Franciaországban, Angliában -, hogy múzeumokat látogasson. Sienában a trecento festészetét, Firenzében, Rómában az olasz középkor művészetét tanulmányozta. Gyakornok volt a Szépművészeti Múzeumban, óraadó tanársegéd a Pázmány PéterTudományegyetemen. Ezt a dinamikus kutatói pályát cserélte fel 1933 októberében az édesapja által igazgatott Franklin Társulat irodalmi és művészeti tanácsadói állására. Nagy energiákkal, jó üzleti érzékkel újította meg a társulat kiadáspolitikáját, munkájában társa a kiadó régi lektora, Schöpflin Aladár volt. Reformjainak köszönhetően a kiadó tehetséges, fiatal írókkal kötött szerződést. A társulat szerzői körébe sorolódott Németh László, Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Sőtér István, Szabó Lőrinc, Déry Tibor, Gyergyai Albert, Vas István, Keresztury Dezső, Radnóti Miklós és Nemes Nagy Ágnes is. Tükör címmel kulturális „házi folyóiratot" is indítottak. Az 1930-as évek végétől a kiadó és a lap prosperálását egyre jobban megnehezítették a zsidótörvények. Péter András a nyilas terror áldozata lett. Radnóti Mint észrevétlenül című versében Péter Andrásra és kisfiára ismerhetünk.

Reinhold Alfréd (Bp., 1907. dec. 13-London, 1993. dec.) Költő, filozófus. 1926 őszén megalapította a Haladás Kört és a hasonló című, házi sokszorosítású lapot, amely 1927 tavaszán szűnt meg. Ő és Wagner György jegyezték szerkesztőként az 1928 és 1929 című lapokat is, amelyekben Radnóti nem csak publikált, a szerkesztői munkába is bekapcsolódott. Reinhold misztikus tanai - Buddha tanításaival átszőtt istenfelfogása -, prófétaszerű megjelenése nagy hatással volt a nála alig valamivel fiatalabb költőnemzedékre. Baráti Dezső szerint „Van olyan visszaemlékezés is, amely »anarchista hajlandóságú«, némileg kommunista érzelmű, forradalmi eszmékkel barátkozó ifjúnak mutatja be." 1932-ben a Névtelen Jegyző című lap kiadásában megjelent Reinhold Alfréd első és utolsó lírai kötete. 1936-ban elhagyta Magyarországot, Szalai Imre tudomása szerint kitoloncolták. Később önkéntesnek jelentkezett az angol hadseregbe, ahol a hírszerzőkhöz sorozták be. 1944-ben 17-25 éves, Hitlerjugendben nevelkedett fiatalok átnevelésével bízták meg. Folytatta vallási, filozófiai jellegű munkásságát. 1982-ben a Pilate's Question, a The Hidden Years és 1988-ban Jesus Versus Christianity című köteteiben adta közre nézeteit. Hampstead- ben élt, házán ma - angol szokás szerint - kék zománctábla tudatja, híres ember lakott ott Alfred Reynolds néven.

Reitzer Béla (Szeged, 1911. dec. 5.-Sepetovka, 1942 vége v. 1943 eleje) 1929-től 1935-ig a szegedi egyetem jogtudományi karán tanult, közben a bölcsészettudományi karon görög irodalmi, filozófiai és pedagógiai tanulmányokat is folytatott. Részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának megalakításában, egy ideig a Kollégium titkára is volt. 1935-ben a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója lett. Buday Györggyel, Hont Ferenccel, Tolnai Gáborral, Tömöri Violával és Radnóti Miklóssal együtt részt vett 1936 májusában a Színháztudományi és Szín pad művészeti Társaság megalapításában. A Rostás Ilonával közösen írott Ezer munkás a szabad időről című tanulmánya (1940) a hazai szociológiai irodalom egyik úttörő vállalkozása. Ez irányú munkáját nemzetközi viszonylatban Szalai Sándor folytatta a háború után. Lefordította Gleichen- Russwurm A barokk című kultúrtörténeti munkáját - a tizenegy betétvers Radnóti fordítása -, Horváth Zoltánnal Max Silberschmidt Lincolntól Rooseveltig. Hogyan lett az USA világhatalom című művét. 1941-től többször hívták be munkaszolgálatra, 1942-ben nyoma veszett a Don-kanyar mellett.

Rónai Mihály András (Bp., 1913. márc. 14.-Bp., 1992. febr. 23.) Tagja volt a Haladás Körnek, 1931-ben Első ének címmel verseskötete jelent meg. 1934-ben szerezte meg jogi diplomáját a szegedi tudományegyetemen. 1932 és 1939 között a Pesti Napló munkatársa, 1935-től a lap római, 1938-tól 1939-ig párizsi tudósítója volt. 1935-ben a Korunk, 1941-ben a Mai magyar költők című generációs antológiákba válogatta be verseit Radnóti. Rónai második verseskötete Két háború közt címmel

1937-ben jelent meg. 1937. február 14-én jelent meg Rónai nemzedéktársairól írott kritikája, a Barátom könyve... Az írás Radnótiról szóló részében a korai versek alapján őszintétlen- séggel, önhamisítással, sőt hazugsággal vádolta kötőtársát, kétségbe vonva ezzel költői hitelét. A szövegből akár az érdek-magyarság vádjai is kiolvasható volt, ami az idő tájt politikai veszélyt is jelentett. A cikkre Radnóti Költészet és való-