Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Adattár - Életrajzi jegyzetek
1943-ig szerény mértékben, de rendszeresen támogatta anyagilag gyámfiát, amiről Radnóti mondott le keresztelkedésekor. 1940 őszén Grosz Dezső is bevonult munkaszolgálatra, de hamar felmentették, a továbbiakban pedig sikerült elintéznie, hogy többé ne hívják be. 1950-ben hivatalos kivándorlási engedéllyel hagyta el Magyarországot, Säo Paulóban telepedett le. Ámos Imre: Háború, 1944 (MNG) Gyarmati Dezső (Ungvár, 1873. ápr. 23.-Bp., 1941. nov. 9.) Gyarmati Fanni apja. A Parlament gyorsíróirodájának vezetője, az Első Gabelsberger Szakiskola megalapítója, tulajdonosa. Gyarmati Fanni (Bp., 1912. máj. 8.) Radnóti Miklós Hilbert Ká- rolyék matematika-korrepetálásán ismerkedett meg Gyarmati Fannival 1926 őszén. Gyarmati Fanni is aktív tagja volt a Rein- hold Alfréd-féle Haladás Körnek. Gyarmati Fanni szülei feltételt szabtak a házassághoz. Radnóti Miklósnak bizonyítania kellett, hogy el tudja tartani jövendőbelijét, diplomát kellett szereznie. A numerus clausus miatt került 1930 őszén Szegedre a Ferencz József Tudományegyetemre. Az 1935. augusztusi esküvőig több száz levelet váltottak, gyakran látogatták egymást a filléres hétvégi vonatokkal. Házasságkötésük után beköltöztek a Pozsonyi út 1. számú házba, lakásuk számos baráti és irodalmi összejövetel helyszíne volt. Gyarmati Fanni órákat adott és tanított apja gyors- és gépíróiskolájában, ő gépelte Radnóti verseit, melyeknek általában első olvasója és kritikusa is volt. Hajnal Anna (Gyepűfüzes, 1907. febr. l.-Bp., 1977. szept. 6.) Költő és műfordító a Tóth Árpád Kör alapító tagja, Trencsényi- Waldapfel Imrével az Argonauták szerkesztője. Radnóti verseket válogatott tőle a Korunk antológiába. Halász Gábor (Bp., 1901. júl. 4,-Balf, 1945. márc.) 1925-től a Napkeletben, 1931-től főként a Nyugatban jelentek meg írásai. 1927-től fizetés nélküli gyakornok, 1943-tól kinevezett könyvtáros volt a Széchényi Könyvtárban. Tanulmányaiban, kritikáiban rendszeresen foglalkozott a kortárs irodalom problémáival, antológiák, ill. egyes szerzők műveinek értékelésével. A Nyugat generációiban az új nemzedék kritikusa volt, több munkájában foglalkozott a nemzedékbe sorolás kérdésével. A Franklin Társulat 1943-ban indított Shakespeare-összkiadá- sának és a Kétnyelvű remekművek sorozatának volt a szerkesztője, munkaszolgálatai ezeket a munkákat is megszakították. Radnóti az ő felkérésére fordította le Ben Jonson és Robert Browning verseit. Háy Károly László (Abony, 1907. ápr. 27.-Bp., 1961. jan. 16.) Háy Gyula író testvére. Első egyéni kiállítását 1929-ben a Mentor Könyvesboltban rendezte. 1931-től a Kommunista Párt tagja lett, ettől kezdve aktív politikai életet élt, többnyire csak pártkiadványokat illusztrált. 1934-ben egyik alapítója a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. 1937 és 1938 között a Független Színpad díszlettervezője lett. 1944-ben a bori rézbányában egy táborban voltak Radnótival. Heimlich (Hernádi) Lajos (Bp., 1906. márc. 13.-Bp., 1986. jan. 5.) Az Európa-hírű zongoraművész az 1940-es és az 1942-es munkaszolgálatban is sorstársa volt Radnótinak. A munkaszolgálatok alatt barátság alakult ki köztük. Radnóti rendszeres látogatója volt Heimlich Lajos lakáskoncertjeinek. 1944 tavaszán a Heimlich házaspár Radnótiékat kérte fel gyermekük, Miklós március 19-i keresztelésére. A szertartást a németek bevonulása miatt két héttel elhalasztották. Hilbert Károly - A húszas évek közepén különtanárként matematikát tanított Radnótinak, felesége pedig Gyarmati Fanni korrepetitora volt. Radnóti tanárához írott bizalmas levelei - melyekben részletesen beszámolt élete koronkénti alakulásáról, problémáiról, vagy bírálatra küldte új verseit-, bizonyítják, hogy kapcsolatuk jóval több volt, mint egyszerű tanár-tanítvány viszony. Az Este. Asszony, gyerekkel a hátán című versét Hilbert Károlynak ajánlotta Radnóti. Hont Ferenc (Szeged, 1907. ápr. 4.-Bp., 1979. márc. 11.) Aktív baloldali mozgalmi élet és jelentős színházi múlt állt már mögötte, amikor a Városi Színház igazgatójaként részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának megalakításában. A helyi munkásszavalókórus-mozgalomban rövid ideig Radnóti is részt vett, a Téli kórus című verset Hont felkérésére írta. A Hont Ferenc című vers róla szól. A Kollégium sokoldalú tevékenységébe a színpadművészet is beletartozott, színháztudományi társaságot alakítottak, Hont szerkesztésében A Színpad címmel tudományos szemlét indítottak, amelynek első számában jelent meg a Kortárs útlevelére. Ezeknek a színházi élet megreformálására irányuló tudományos törekvéseknek lett gyakorlati terepe a Független Színpad munkaközösség Budapesten. A szervezetet Radnóti barátai, Hont Ferenc és Schöpflin Gyula vezették, társuk volt még Háy Károly László festőművész, díszlettervező. A munkaközösséget 1938-ban megszüntették, ám a színészekből, rendezőkből, írókból, zeneszerzőkből álló ba184
