Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Radnóti Miklós és kortársai - Argonauták, Meredek út
„Cs. Szabó és Halász G. dicsérik a verset, Cs. Sz.-nek csak a szöszöske szó idegen. Igen, - mondom -, szép vers, kár, hogy az utolsó sorral tönkretették, (Gellért figyelni kezd) egy szó kiesett: mert maga még sosem ölt.- Érdekes, nem vettem észre, - mondja zavartan Cs. Sz.- Pedig tönkre van téve a daktilusz.- Nem volt sajtóhiba - jegyzi mosolyogva Gellért, - csak elfelejtettem szólni neked.-Nem volt sajtóhiba?- Nem. [Babits] Mihállyal megbeszéltük, így jobb. Súlyosabban esik és a még különben is zavart. Ma még nem, de esetleg holnap igen? Nem ezt akartad mondani! Általános helyeslés, hogy így jobb, Bálint Gyuri is helyesel, csak Vas Pista ül mozdulatlanul, mi ketten nem hisszük, hogy így jobb.- De tönkretettétek a daktiluszt!-Ördögbe a daktikusszal, így szebb a vers! - kiáltják csaknem azonos szavakkal és egyszerre Cs. Sz. és Halász Gábor. (Milyen jellemző ez a harag, a formai kérdésektől irtóznak, mint kritikusok is!) De ez dühösít és elgondolkoztat is. Jobb lenne így?” (Napló 1939. szept. 4. du. a Nyugat-asztalnál) A Meredek út Szép magyar könyv oklevele (Magántulajdon) Meredek út (PIM) (Bp., Cserépfalvi, 1938, Kner Izidor ny. 59 I. A könyvterv Haiman-Kner György munkája.) A MAGYAR BIBLIOPHIL TÁRSASÁG RADNÓTI MIKLÓS MEREDEK ŰT CÍMŰ, A CSERÉPFALVI KÖNYVKIADÓ KIADÁSIBAN MEGJELENT S A GYOMAI KNER-NYOMDÁBAN KÉSZÜLT VERSESKÖNYVET, finom Ízlésű nyomdai kiállításáért AZ 1938. ESZTENDŐ NÉGY LEGSZEBB KÖNYVE KÖZÉ SOROZTA S ERRŐL EZT AZ OKLEVELET ADJA KI. KELT BUDAPESTEN, 193K ÉVI DECEMBER HÖ I2.-ÉN. Költő vagyok és senkinek se kellek, akkor se, hogyha szófián dünnyögök: w - w _ w _ sebaj, hisz énekelnek helyettem kandi ördögök. S higgyétek el, higgyétek nékem el joggal legyez az óvatos gyanú! költő vagyok, ki csak máglyára jó, mert az igazra tanú. Olyan, ki tudja, hogy fehér a hó, piros a vér és piros a pipacs. És a pipacs szöszöske szára zöld. Olyan, kit végül is megölnek, mert maga sosem ölt. (A „Meredek út" egyik példányára) A Radnóti házaspár Koffán Károly műtermében 1939 nyarán (Fotó Müller Miklós; Bókay 166.)
