Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Radnóti Miklós és kortársai - A második párizsi út
„A Commune c. folyóirat munkatársa voltam, amelyet André Gide, Romain Rolland és Paul Vaillant- Coutuirier szerkesztett, s amelynek Aragon volt a főtitkára; én voltam a folyóirat filmkritikusa, és 1936 novemberében itt közöltem Octobre című versemet, melyet a spanyol polgárháború ihletett. Az én nemzedékem - mi, akik ez idő tájt húszévesek voltunk - a spanyol polgárháborút lelkesen és szorongva éltük át, reménykedve az utolsó pillanatig mindenek ellenére. És ez volt egyik oka annak, hogy Radnótival mindjárt közel kerültünk egymáshoz, ez tette, hogy igen gyorsan [...] barátság születhetett és nőhetett fel közöttünk; a Spanyol- ország iránti azonos szenvedély egyesített bennünket. Azonban soha nem beszéltem Radnótinak arról, hogy szándékomban állna önkéntesként a Nemzetközi Brigádba lépni, mely akkor a spanyol köztársaságiak oldalán harcolt. Nagy volt tehát a megrendülésem és meglepetésem, amikor [...] francia fordításban olvashattam az 1939-ben született Csütörtök c. költeményét [...] P R sem ír egy éve már, talán halott egy holt gyökér alatt. Költő volt és Hispániába ment, köd szállt szemére ott, a bánaté; s ki költő és szabad szeretne lenni, egy fényes kés előtt kiálthat-é?” (Pierre Robin 1975.138.) (Fotó Kati Horna) Városok lángoltak, robbantak a faluk! légy velem szigorú Habakuk! Kihűlt már, fekete a parázs; bennem még lánggal ég a tüzes harapás! Ételem, italom keserű. Kormozz be talpig te fekete düh! [Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához)
