Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Orosz Márton: Transzatlanti tranzakciók
OROSZ MÁRTON: TRANSZATLANTI TRANZAKCIÓK kiállítás - aminek egyfajta továbbgondolását jelentette a Solley által rendezett tárlat - az egyik legkorábbi kísérlet volt a távoli kultúrák közötti párhuzamok feltérképezésére. A magyar avantgárd művészet köré szervezett bemutató ennek a transzregionális disz- kurzusnak vált a részévé, melyet a vasfüggöny két oldala közötti referenciális erőtér láthatóvá tételére kívántak felhasználni.52 De térjünk vissza Attalai Gáborhoz! Sajnos létezett két további ok is, ami miatt a fiatal magyar művész áhított New York-i szereplése nem válhatott valóra. Egyrészt a második Theodoron tárlatra megváltozott a zsűri összetétele, és a továbbiakban csak az amerikai művészek reprezentációját támogatta a Guggenheim. Másrészt 1971 tavaszától Fry már nem vehetett részt a tárlat előkészítésben. Ő lett volna ugyanis a kurátora a német-amerikai konceptművész, Hans Haacke egyéni kiállításának. Egyik szociopolitikai tárgyú műve miatt, ami a vád szerint a Guggenheim egyik igazgatósági tagjának ingatlanügyeit is érintette, a kiállítást hat héttel a megnyitó előtt lefújták, Fry-t pedig - aki kiállt a művészi szabadság védelméért - menesztették állásából.53 Az incidenst követően jegyezte meg - az intézmény igazgatójának, Thomas M. Messernek küldött telegramjában - Donald Judd a következőt: "I don't see how I or anyone can ever show anything in the Guggenheim again."54 A botrány miatt tiltakozó helyi művészek, az Art Workers Coalition demonstrációja miatt az ügy valóban nagy port vert fel, mégsem adott elég indokot arra, hogy Messer az állását féltve, vagy csak egyszerűen hiúságból töröljön az intézmény archívumából minden Fry személyére vonatkozó dokumentumot.55 A konfliktusból kitetszik, hogy a Guggenheimből egyik napról a másikra távozó Edward Fry az amúgy cseppet sem a konzervatizmusáról ismert New York-i művészeti szcénában egy olyan kérlelhetetlen radikalizmusról tett tanúbizonyságot, ami a gyakorlat szintjén összeegyeztethető volt az őt tudósként foglalkoztató avantgárd eszmék képviseletével. Hans Haacke rendszerelvű műveinek bemutatására tett szándék jól érzékelteti, hogy Fry élen járt a pop art társadalomkritikáját felváltó, a mű és a befogadó közötti interakció megteremtését szorgalmazó progresszív irányzatok felismerésében.56 Az új, önmagát hermetikusan létrehozó esztétikai paradigma univerzalizmusáról értekezve neki is feltűnhetett, hogy a tőkés és a szocialista államok között a technológiai fejlettség szintjén jelentkező szakadék nem jelent akadályt a művészet és az élet szimbiózisát kutató, a kibernetika és a rendszeresztétika nyelvével kísérletező művészek számára. Az új médiumok térnyeréséről folytatott tanulmányai során bizonyára értesült róla, hogy a komputerművészet eredményeinek közszemlére tétele Európa keleti felében - elsőként Csehországban - a nyugaton rendezett bemutatókhoz képest szinte fáziskésés nélkül történt meg.57 52 Theodore Robert Bowie: East-West in Art. Patterns of Cultural & Aesthetic Relationships, Bloomington: Indiana University Press, 1966 53 Nancy Spector. „Against the Grain. A History of Contemporary Art at the Guggenheim", Art of This Century. New York: The Guggenheim Museum and its Collection., 1993, 280. old. 54 (Magyarul: „Nem tudom, hogy én vagy más valaha is bármit ki tudna újra állítani a Guggenheimben.") Julia Bryan-Wil- son: Art Workers. Radical Practice in the Vietnam War Era, Berkeley: University of California Press, 2009, 207. old. 55 A Hans Haackével folytatott e-mailváltás alapján. Itt szeretném megköszönni Hans Haackének, hogy személyes emlékein kívül hasznos tanácsokkal is segítette a Fry-jel kapcsolatos kutatásomat. 56 Edward F. Fry, „Introduction", On The Future of Art (szerk. Edward F. Fry), New York: The Viking Press, 1970, vii-ix. old., illetve Fry 1968 júniusában írt recenziója Jack Burnham „Towards a Post-Formalist Aesthetic" című tanulmányáról. Ld.: Edward F. Fry hagyatéka, Philadelphia, University of Pennsylvania, The Kislak Center for Special Collections, Ms. Coll. 651, 2. doboz, 91. mappa 57 A legelső számítógépművészeti kiállítást 1965-ben Stuttgartban és New Yorkban közel egy időben szervezték. 89
